2017 szeptember 20 - szerda

Az Év legjobb társadalmi vállalkozása

Magyarország egyik legszebb vidékén, a Duna-Tisza közén, a Kiskunságban 10 évvel ezelőtt letelepedett egy család, akik megunták főváros közeli életüket, és valami másra vágytak…  Vajon akkor gondolták-e, hogy magánszállásadóból néhány év alatt az év társadalmi vállalkozásává válnak?

Németék 2007 végén vásárolt tanyájukat a közeli Strázsa „högy” miatt Strázsa tanyának nevezték el.

Tevékenységüket magánszállásadóként kezdték. Lépésről-lépésre haladtak, először 2, majd 4 szobában várták az egyedülálló és családos vendégeket, fiatalokat, közép- és szép korúakat, gyerekeket és felnőtteket, és mindenkit, aki szerette volna megtapasztalni a tanya nyújtotta békességet, nyugalmat, a vidéki emberek vendégszeretetét.  A szabadszállási tanyára érkező vendégek egy idő után nem csak visszatértek, hanem új vendégeket is hoztak magukkal, így két év után lassan kinőtték vendégházukat, és a magánszállásadói státuszt, ezért egyéni vállalkozóvá váltak. Ekkor – ők úgy gondolták – az esélytelenek nyugalmával pályáztak, és maguk is meglepődtek, hogy vendégház építésére benyújtott pályázatuk támogatást nyert.

Az akkor kezdődő válság, és nehézségek ellenére 2011-ben felépítették a Kiskunság építészeti jegyeit magán viselő 8 szobás autentikus Strázsa Vendégházat, melyben a szobák 40 %-a és a közösségi terek is akadálymentesek.

Ezután már diákokat is fogadtak egy- és több napos programokra. „Rejtett tanterv” szerint haladtak, úgy csempészték be hagyományainkról, a látogatókat körülvevő teremtett- és épített világról szóló információkat a tanyasi programokba, hogy a diákok észre sem vették, mennyi mindent megtanultak néhány nap alatt. Többek között vályogból tyúkólat építettek, tésztát dagasztottak, kenyérlángost sütöttek, túráztak a homoktorlásokhoz, lovagoltak, íjásztak, és népi játékokat játszottak.

Egyik kézműves táboruk alkalmával ép gyermekek mellé becsatlakozott egy értelmi fogyatékossággal élő lány. Az első naptól megtapasztalták, hogy kölcsönösen tanul egymástól a sérült és az ép gyermek, és látták, hogy az elfogadás köztük automatikusan, magától értetődően működött.

Ezt követően tudatosan úgy szervezték programjaikat, hogy a tanyán találkozzanak ép és sérült gyermekek és fiatalok. A találkozások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sérült fiatalok számtalan munkafolyamatban örömüket lelik, szívesen és örömmel dolgoznak, és bizonyos feladatokat tökéletesen képesek elvégezni.  A fogyatékossággal élő fiatalok akadályozottságuk ellenére is érezték, hogy értelmes és értékes munkát végeznek, ez hozzájárult önértékelésük javulásához, magabiztosabbá és önállóbbá válnak.

Ekkorra már világossá vált a Német család számára, hogy a feladat, amely rájuk talált, meghatározza majd a jövőjüket.

Azonban azt is látták, hogy ilyen irányú tevékenységüket jobban segítené, ha az egyéni vállalkozás helyett erre alkalmasabb vállalkozási formát keresnének, ezért barátokkal, és érintett családokkal összefogva megalapították az akkor még új vállalkozási formának számító szociális szövetkezetüket. Azóta is céljuk, hogy segítsék a térségben élő hátrányos helyzetű embereket, közülük is elsősorban a fogyatékossággal élőket.

Az évekkel ezelőtt elsőként becsatlakozott fogyatékossággal élő lány szüleivel ekkorra barátsággá alakult korábbi ismeretségük, és az ő aktuális nehézségeikre választ keresve, sok-sok ötletelés után létrehoztak egy gyakorlatorientált programot, amelyet arra hivatott, hogy a családban értelmi fogyatékossággal élő fiatalok önállóbbá válását segítse.

A Strázsapróba nevű program komplexen kezeli a közoktatásból kikerült értelmi fogyatékossággal élő fiatalok helyzetét. Két hetes időtartamban a fiatalok az önálló életvezetést gyakorolják, munkagyakorlatot szereznek, felkészülnek a szabadidő aktív és hasznos eltöltésére, odafigyelnek környezetükre és alapvető társadalmi ismereteket szereznek annak érdekében, hogy a világban könnyebben eligazodjanak. Egyik legfontosabb jellemzője a programnak, hogy hangsúlyosan és következetesen építi fel a helyi lakosokkal való kapcsolattartást és a helyi közösségekbe történő beépülést. A rendszeres, közös, jó hangulatú kulturális és közösségi programoknak és ezen keresztül a megismerésnek köszönhetően a „városiak” részéről megvalósult az el- és befogadás az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok irányában. A Strázsapróba elnevezésű képzési program az évek során egyre csiszolódott, és 2015-ben alkalmassá vált arra, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal „Út az önálló élethez” elnevezéssel engedélyezze. (akkreditálja).

Ugyanebben az évben a szövetkezet megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált foglalkoztatóvá vált. Azóta is igyekszik munkát adni a Strázsapróbák során már felkészített fiataloknak, és a környék egyéb hátrányos helyzetű munkavállalóinak. Jelenleg 6 fő értelmi fogyatékossággal élő fiatal dolgozik a tanyán, és végez értékteremtő munkát saját maguk és családjaik mindennapjainak megkönnyítése, valamint a tanyára érkező vendégek „érzékenyítése” érdekében.

A Strázsa Vendégház a fennállása óta eltelt öt évben több ezer diákot, családokat, baráti társaságokat, és akadálymentes szobáiban fogyatékkal élő vendégeket fogadott.  E mellett évente több alkalommal szerveznek ingyenes programokat, utcaszínházi előadást, hagyományőrző Strázsanapot, és kiállítást.  A város katolikus közössége Pünkösd alkalmából évek óta itt rendezi majálisát.

A szövetkezet évről-évre egyre aktívabban működik, az alapító tagok kiveszik részüket a mindennapi munkából.  Jó eredménnyel pályáznak, pedig a pályázatírást is autodidakta módon sajátították el. Az elmúlt évben 21 kisebb-nagyobb pályázatukból 18 nyert támogatást. A Tanyafejlesztési pályázat eredményeként hamarosan megújul a több, mint  100 éves udvarház jellegű  „öreg ház”  is.

Szintén megvalósítás alatt áll Strázsa ParaPark projektjük, amely a nemzetközi „Auchan az Ifjúságért Alapítvány” támogatásának köszönhető.  Az alapítvány 2016 nyarán kiírt pályázatán Magyarországon első helyezést értek el, és ezen túl Párizsból elhozták a nemzetközi trófeát, és a megosztott különdíjat is.  A tanya területére tervezett parkban, mint egy közös játszótéren, már gyermekkorban lehetőség nyílik épek és sérültek találkozására. Az akadálymentesített játszóeszközök alkalmasak lesznek az egészséges és sérült fiatalok együttjátszására, illetve, hogy az „ép” gyermekek megtapasztalják a fogyatékkal élők nehézségeit, és a „jól segítés” gyakorlatát.

Aktív tevékenységük és közösségi munkájuk elismeréseként az elmúlt év decemberében megkapták az OFA Nonprofit Kft. által meghirdetett pályázaton az „Év legjobb társadalmi vállalkozása” díjat közösségépítés kategóriában.

Az elmúlt évek eredményeként 2017-től jogosulttá váltak a „Közhasznú” jelző viselésére is.

Most zajlik az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az FSZK (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.) által támogatott „Strázsapróba Finisben” mintaprojektjük, melyben a Strázsapróbák során felkészített, tanyán dolgozó sérült fiatalokkal a támogatott lakhatás szolgáltatást modellezik Szabadszálláson a tapasztalatgyűjtés és az eredmények érintett családokkal történő megosztása érdekében.

A szövetkezet vezetősége és tagjai azonban nem elégednek meg az eddig elért célokkal. Fejükben már készen áll a következő ötlet, amely megvalósításra vár.

A Német család és barátaik hosszú utat tettek meg az elmúlt 10 évben. Mi a titkuk? Látogassanak el hozzájuk, biztosan szívesen elmesélik Önöknek is…

Következő Előző
ntent

Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Egy fiatal borász mindennapjai az Árpád-hegy Pincében

Varkoly Ádám, fiatal szerencsi borásznál tett látogatást az MNVH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelőse ebben a …