2017 augusztus 20 - vasárnap

Rendszeres szakmai találkozók igénye hívta életre – a Zala megyei Vidékfejlesztési műhely létrejöttének és működésének rövid bemutatása

A Zala megyei Vidékfejlesztési Műhely rendszeres találkozóinak megszervezésére az igény már 2015 nyarán megfogalmazódott több megyei vidékfejlesztésben érintett szervezet képviselőjének részéről. Az MNVH területi felelőseként a Megyei Önkormányzat vezetésének támogatásával 2015 szeptemberétől havi rendszerességgel megyei vidékfejlesztési műhely megrendezését kezdeményeztem.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok letéteményesei azok a vidéki közösségek, akik a Vidékfejlesztési Program közvetlen, helyi szintű hasznosulását képesek közösségi alapon megtervezni és ennek során katalizátorként közreműködni a források felhasználásában. Kifejezetten a Leader Helyi Akciócsoportok munkaszervezeteire alapozva, munkájukat támogatva hoztuk létre a megyei szintű Vidékfejlesztési Műhelyt, azonban a meghívott szervezetek köre folyamatosan bővült: a megyében működő hét LEADER HACS szervezet mellett a Zala megyei közgyűlés hivatala, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Művelődési Intézet, Zalai Hírlap, Tourinform Iroda, Pannon Egyetem Georgikon Kar több tanszéke, minisztériumok, állami és nemzetközi programokért felelős hivatalok munkatársai, fejlesztéspolitikai szakemberek, civil szervezetek és vállalkozások vettek részt a találkozóinkon.

A műhelytalálkozó meghívotti köre folyamatosan bővült az elmúlt év során, ahogy a tematikát is igyekeztünk a mindenkor aktuális vidékfejlesztési lehetőségek és problémák megvitatása köré koncentrálni – a megoldások keresését így jóval a Vidékfejlesztési Program prioritásain túlra kiterjesztettük.

Az elmúlt évek során tartott összejövetelek tematikája szép lassan forrta ki magát: általában minden hónap első keddjén vannak a találkozók, a helyszín és a házigazda-szerepkör a megyében rotálódik, mindig más intézmény vagy szervezet ad otthont a találkozóknak. Rendszeresen a házigazda bemutatkozásával kezdődik a nap, majd a résztvevők elmondják aktuális híreiket – senki nem maradhat ki, mindenki beszél az asztalnál. Jegyzőkönyv nem készül, csak vázlatos emlékeztető, hiszen az informális beszélgetésen van a hangsúly.

Néhány példa az egyes találkozókon fókuszba állított előadásokból:

  • LEADER HACS-ok közös lehetőségeinek és problémáinak megvitatása
  • Ötletadó nemzetközi vidékfejlesztési példák bemutatása
  • A megyei TOP és a HFS tervezés közös kapcsolódási pontjainak feltérképezése
  • Vidékfejlesztés batyuba töltve: helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés elméletben és gyakorlatban
  • Partnerség az akciócsoport területén működő önkormányzatokkal.
  • Eredetvédelem hazai szabályozása, nemzetközi példák, zalai lehetőségek
  • Klímavédelem és hatékony energiagazdálkodás
  • Nemzetközi források és partnerség, különös tekintettel a horvát-magyar együttműködési lehetőségekre
  • CBC pályázatok elkészítésének és megvalósításának tapasztalatai
  • LIFE nemzetközi pályázati lehetőségek bemutatása
  • A Zalaerdő Zrt. turisztikai szolgáltatásainak, fejlesztéseinek bemutatása – Közjóléti tevékenységek, Zakatoló Erdei Iskola, Csömödéri Állami Erdei Vasút bemutatása

HÁTTÉR – a LEADER helyi akciócsoportok működése és területi megoszlása Zalában 2014-2020

Zala megye területén a 2014-2020-as időszakban 7 LEADER Helyi Akciócsoport működik: ezek a vidékfejlesztési egyesületek alkotják ma a Vidékfejlesztési Műhely szakmai programjának – és véleményem szerint a megye vidékfejlesztési humán kapacitásának – egyik legfontosabb pillérét. A Vidékfejlesztési Műhely társ-szervezői feladatait önként vállalták, valamennyi HACS székhelyét végiglátogattuk az elmúlt évek alatt, úgy gondolom találkozóink hiánypótló szakmai fórummá váltak az egymás közti párbeszéd, a megyei kohézió erősítésében.

Göcsej-Zala mente Leader Egyesület: A Göcsej-Hegyhát HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 47, a zalaegerszegi járás területéhez tartozó települést kapcsol össze, közte a megyeszékhely Zalaegerszeget is, melynek külterületi lakónépessége meghaladja a 2 %-ot. A területileg elismert új HACS 24.461 lakost foglal magába.

Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület: Az Innovatív Dél-Zala HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 41, a nagykanizsai járás területéhez tartozó települést kapcsol össze, de Nagykanizsa nem jogosult település, mert külterületi lakónépessége nem éri el a 2 %-ot. A területileg elismert új HACS 25.485 lakost foglal magába.

Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak LEADER Egyesület: A Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 23, a keszthelyi járás területéhez tartozó települést kapcsol össze, de Keszthely nem jogosult település, mert külterületi lakónépessége nem éri el a 2 %-ot. A területileg elismert új HACS 26.800 lakost foglal magába.

Közép-Zala Gyöngyszemei Helyi Vidékfejlesztési Egyesület: A Közép-Zala Gyöngyszemei HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 32, a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a keszthelyi járás területéhez tartozó települést kapcsol össze. A területileg elismert új HACS 19.028 lakost foglal magába.

Lenti és Vidéke LEADER Egyesület: A Lenti és Vidéke LEADER Egyesület a lenti járás területéhez tartozó 42 települést kapcsolja össze. Az új HACS területén 17.068 lakos él.

Zala Termálvölgye Egyesület: A Zala Termálvölgye HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 30, a zalaszentgróti, a keszthelyi és a zalaegerszegi járás területéhez tartozó települést kapcsol össze. A területileg elismert új HACS 20.317 lakost foglal magába.

Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A Zala Zöld Szíve HACS zalai területeit magába foglaló új szerveződés 41, a letenyei, lenti, nagykanizsai és zalaegerszegi járás területéhez tartozó települést kapcsol össze. A területileg elismert HACS területén 22.329 lakos él.

 

Jövőkép, megyei adottságok és a VP kapcsolódási területei

A Vidékfejlesztési Műhely résztvevői a Zala megyét érintő vidékfejlesztési kérdésekben többek között az alábbiakat fogalmazták meg:

– a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a VP számos területen kapcsolódik egymáshoz. A leginkább kézenfekvő területek, ahol szoros megyei koordinációra és együttműködésre van szükség: a REL – rövid ellátási láncok támogatása, agrár-logisztikai központok megyét lefedő hálózatának felépítése, illetve a helyi termékek piacra jutásának támogatása. Ez utóbbi kapcsán megkezdődött a közös gondolkodás egy Zala “brand” vagyis márkanév kialakításának szükségességéről. A megyei LEADER szervezetek munkatársai megfogalmazták annak lehetőségét és elvi támogatását, hogy a Helyi Fejlesztési Stratégiák intézkedéseinek összehangolásával közös erővel támogatnák egy megye egészére kiható márkanév bevezetését és elterjesztését, ami segítene a helyi termelőknek, kézműveseknek új piacok elérésében – ugyanakkor a Zala márkajelzést szolgáltatásokra is kiterjesztve a megyei kohéziót, turisztikai és gazdasági együttműködéseket is segítene közös nevezőre hozni.

– a megye sajátos földrajzi fekvése miatt abban a szerencsés helyzetben van, hogy három különböző határmenti program kedvezményezettje egyszerre. Ezen programok összehangolása azonban komoly felelősséget is ró a megyei szakemberek, pályázók vállára, hiszen e programok segítségével komplexebb, átfogóbb projekteket lehet megvalósítani. Az oktatási-képzési, turisztikai, kulturális, civil és önkormányzati-intézményi együttműködések a VP és a CBC programok összehangolt fejlesztéseivel történelmi lehetőség előtt állnak.

– kevés megye mondhatja el magáról, hogy a közlekedési infrastruktúra részeként területén található nemzetközi forgalom bonyolítására alkalmas repülőtér. Ennek nemcsak turisztikai, de áruszállító kapacitásával is elengedhetetlenül fontos tervezni és számolni. A sármelléki reptér nemrégiben elfogadott mintegy 5 Mrd ft-os kiemelt támogatási keretéből megvalósuló fejlesztés a megyei turisztikai szolgáltatóknak és mezőgazdasági termelőknek egészen új perspektívát nyithat.

– Európa legelső agrár-felsőoktatási képző intézete, a nagy múltú keszthelyi egyetem nemrégiben bioinnovációs központot nyitott, aminek kisugárzó hatását érdemes lenne a megye egészére nézve, releváns vidékfejlesztési projektek során kamatoztatni.

– áttekintve a legfrissebb statisztikai mutatókat megállapíthatjuk, hogy folyamatos a térségből az elvándorlás, ami elsősorban a vendéglátóipar, építőipar terén komoly szakképzett munkaerőhiány formájában realizálódik. Emellett riasztóan magas a megye több térségében a 60 év felettiek aránya, ami a térségek megújulását veszélyezteti. A megyei és helyi foglalkoztatási paktumok remélhetőleg összehangoltan kezelni fogják tudni ezt a megyei szintű problémát.

– a megye gazdag zöld erőforrásai, a természeti kincsek: köztük a termál vizek, felszíni és felszín alatti vízkészletek szintén kihasználatlan potenciált rejtenek magukban. A VP számos intézkedése módot és lehetőséget biztosít ezek jobb kihasználására, fenntartható gazdálkodás megvalósítására. A biomassza, geotermikus és más megújuló energiaforrások hasznosítása, a biogazdálkodás térnyerése, élelmiszer-ipari feldolgozás fejlesztése a megye egészét új gazdasági pályára tudnák állítani, jelentős foglalkoztatási hatást is generálva.

– a VP kiemelten támogatja a családi gazdálkodás, háztáji szintű és léptékű élelmiszer termelés (újra) elterjedését, aminek Zalában nagy hagyománya van. A mezőgazdasági alapanyagok helyi feldolgozásához nemcsak a kapacitások kiépítése szükséges, hanem a termelők szorosabb együttműködésére, összefogására, hogy ezáltal egy “kritikus tömeget” elérve hozzáadott érték jöhessen létre, ami a megye gazdasági fejlődéséhez és a foglalkoztatás javításához hozzájárul.

Huszti Levente

Zala megyei területi felelős

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Share Button

Olvasson tovább

Lovasterápiával az egészséges, kiegyensúlyozott elétért

Dr. Radics Péter és felesége, Dr.Radicsné Reszegi Rita közösen alapították lovasterápiával foglalkozó civilszerveztüket. Az Alapítvány …