2017 augusztus 20 - vasárnap

Ahol komolyan veszik az uborkaszezont

Hajdúsámson 10 km-re Debrecentől keletre található. Nem túlzás, hogy az egykor kis település létét évszázadok óta meghatározta ez a közelség, hiszen a történelmi dokumentumok szerint a 17. századtól a tudatosan terjeszkedő Debrecen város önkormányzata volt a birtokosa a falunak és az innen származó bevételek a Református Kollégium működését szolgálták. A legfrissebb demográfiai adatok alapján a maga 14.142 fős lakosságával Hajdú-Bihar megye 8. legnépesebb települése. Ezzel jelenleg 3 járási központot (Hajdúhadház, Derecske, Nyíradony) is meg előz, ha így folytatódik a rendszer váltáskor kezdődött gyarapodás az évtized végére a szintén központi funkciójú Püspökladány (14835) és Berettyóújfalu (14960) elé kerülhet e tekintetben.

Az 1990-ben még csupán 7,5 ezres lakosságú nagyközség az elmúlt időszakban közel kétszeresére duzzadt. Az oka ennek nagyon egyszerű: Debrecen közelsége és a viszonylag alacsony telekárak. A városhoz tartozó az egykori kertségekben kialakult település részek (Martinka, Sámsonkert) a debrecenihez képest még ma is töredék áron lehet telket venni. Természetesen az ilyen ütemű népesség gyarapodást nagyon nehéz követni az infrastruktúra fejlesztésével. Mindössze 8 % a burkolt utak aránya és számos utcában még nincs vezetékes ivóvíz.

Talán az infrastrukturális hiányosságoknál is nehezebben kezelhető probléma, hogy az itt élők nagyobbik felének, nincs igazán kötödése a településhez. A kertségekben élők gyakran hetekig be sem mennek a központba, mert a hozzájuk közelibb Debrecenben dolgoznak, a gyereket iskolába is ott járatják és a házi orvosukon sem változtattak. Természetesen a vásárlással is hasonló a helyzet. Helyben kevés a munkahely és magas a munkanélküliek illetve közmunkások száma, akik a munkaerőpiacon évek óta nem tudnak elhelyezkedni. Erre a problémára alakított ki követendő jó példát az önkormányzat Antal Szabolcs polgármester vezetésével.

A 2014-es győztes önkormányzati választásokat követően felmérték az önkormányzati földterületeket és művelésbe vették az elgazosodott, jó esetben kaszálóként, legelőként használt, gyenge termőképességű homoktalajú területeket. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodva, az előzmények nélküli, kézi munkaerő igényes zöldség termesztésre vállalkoztak. Cseresznye paprika, paradicsom, káposzta és a málna mellett a zászlóshajó az uborka termesztése.

Az uborkát 2 hektáron összesen 7 km hosszú kordonos műveléssel termesztik. Az intenzív termelési körülményeket csepegtető öntöző rendszer és négy fúrt kút szolgálja, amelyekből az elektromos szivattyúk 80-100 ezer liter vizet is felhoznak naponta. A gondos gazdálkodás eredménye átlagosan heti 10-11 tonna uborka, amit válogatógép szortíroz méret szerint és így kerül a kifogástalan minőségű értékes termék előbb a nagykereskedőhöz majd a üzletekbe, piacokra. A termelés harmadik évében úgy tűnik, hogy rekordtermés várható. (Nem volt probléma a palánta minőségével és az időjárás is kedvezett eddig.) Ha a várakozásaikban nem csalódnak, akkor 12-13 millió Ft bevételt várható idén az uborkából. A szintén 2 hektáron termelt cseresznye paprikát is ugyanaz a kereskedő vásárolja fel. A zömében 4 egyenként 36 négyzetméteres fólia sátorban termelt többi zöldség félét pedig az 1000 adagos népkonyha dolgozza fel. Nem mellékesen a közterületek szépítését szolgáló virágok is ebből a kertészetből kerülnek ki. A málna termelése, szintén 3 hektáron folyik szociális szövetkezeti formában. Újdonság, hogy fácánkeltetésbe is bele vágtak és a tervek szerint az idén 2000 fácán fognak értékesíteni vadásztársaságok részére.

A fent említett imponáló számoknál azonban sokkal fontosabb, hogy csak az uborkatermesztésben 55 közmunkás jut egész éves, a közvélemény által is elismert, valóban hasznos, teljes munkaidős foglalkoztatási lehetőséghez. Az „uborkás brigád” 90%-a már törzs gárdának számító kipróbált munkaerő, amely a munka minőségén és ezáltal nem csupán az anyagi eredményeken látszik meg. A Hajdúsámsoni Önkormányzat közfoglalkoztatásban elért eredményeit Pintér Sándor belügyminiszter az elmúlt évben oklevéllel ismerte el.

Kocsis Róbert

MNVH Hajdú-Bihar megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Lovasterápiával az egészséges, kiegyensúlyozott elétért

Dr. Radics Péter és felesége, Dr.Radicsné Reszegi Rita közösen alapították lovasterápiával foglalkozó civilszerveztüket. Az Alapítvány …