2017 szeptember 25 - hétfő

Ahol komolyan veszik az uborkaszezont

Hajdúsámson 10 km-re Debrecentől keletre található. Nem túlzás, hogy az egykor kis település létét évszázadok óta meghatározta ez a közelség, hiszen a történelmi dokumentumok szerint a 17. századtól a tudatosan terjeszkedő Debrecen város önkormányzata volt a birtokosa a falunak és az innen származó bevételek a Református Kollégium működését szolgálták. A legfrissebb demográfiai adatok alapján a maga 14.142 fős lakosságával Hajdú-Bihar megye 8. legnépesebb települése. Ezzel jelenleg 3 járási központot (Hajdúhadház, Derecske, Nyíradony) is meg előz, ha így folytatódik a rendszer váltáskor kezdődött gyarapodás az évtized végére a szintén központi funkciójú Püspökladány (14835) és Berettyóújfalu (14960) elé kerülhet e tekintetben.

Az 1990-ben még csupán 7,5 ezres lakosságú nagyközség az elmúlt időszakban közel kétszeresére duzzadt. Az oka ennek nagyon egyszerű: Debrecen közelsége és a viszonylag alacsony telekárak. A városhoz tartozó az egykori kertségekben kialakult település részek (Martinka, Sámsonkert) a debrecenihez képest még ma is töredék áron lehet telket venni. Természetesen az ilyen ütemű népesség gyarapodást nagyon nehéz követni az infrastruktúra fejlesztésével. Mindössze 8 % a burkolt utak aránya és számos utcában még nincs vezetékes ivóvíz.

Talán az infrastrukturális hiányosságoknál is nehezebben kezelhető probléma, hogy az itt élők nagyobbik felének, nincs igazán kötödése a településhez. A kertségekben élők gyakran hetekig be sem mennek a központba, mert a hozzájuk közelibb Debrecenben dolgoznak, a gyereket iskolába is ott járatják és a házi orvosukon sem változtattak. Természetesen a vásárlással is hasonló a helyzet. Helyben kevés a munkahely és magas a munkanélküliek illetve közmunkások száma, akik a munkaerőpiacon évek óta nem tudnak elhelyezkedni. Erre a problémára alakított ki követendő jó példát az önkormányzat Antal Szabolcs polgármester vezetésével.

A 2014-es győztes önkormányzati választásokat követően felmérték az önkormányzati földterületeket és művelésbe vették az elgazosodott, jó esetben kaszálóként, legelőként használt, gyenge termőképességű homoktalajú területeket. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodva, az előzmények nélküli, kézi munkaerő igényes zöldség termesztésre vállalkoztak. Cseresznye paprika, paradicsom, káposzta és a málna mellett a zászlóshajó az uborka termesztése.

Az uborkát 2 hektáron összesen 7 km hosszú kordonos műveléssel termesztik. Az intenzív termelési körülményeket csepegtető öntöző rendszer és négy fúrt kút szolgálja, amelyekből az elektromos szivattyúk 80-100 ezer liter vizet is felhoznak naponta. A gondos gazdálkodás eredménye átlagosan heti 10-11 tonna uborka, amit válogatógép szortíroz méret szerint és így kerül a kifogástalan minőségű értékes termék előbb a nagykereskedőhöz majd a üzletekbe, piacokra. A termelés harmadik évében úgy tűnik, hogy rekordtermés várható. (Nem volt probléma a palánta minőségével és az időjárás is kedvezett eddig.) Ha a várakozásaikban nem csalódnak, akkor 12-13 millió Ft bevételt várható idén az uborkából. A szintén 2 hektáron termelt cseresznye paprikát is ugyanaz a kereskedő vásárolja fel. A zömében 4 egyenként 36 négyzetméteres fólia sátorban termelt többi zöldség félét pedig az 1000 adagos népkonyha dolgozza fel. Nem mellékesen a közterületek szépítését szolgáló virágok is ebből a kertészetből kerülnek ki. A málna termelése, szintén 3 hektáron folyik szociális szövetkezeti formában. Újdonság, hogy fácánkeltetésbe is bele vágtak és a tervek szerint az idén 2000 fácán fognak értékesíteni vadásztársaságok részére.

A fent említett imponáló számoknál azonban sokkal fontosabb, hogy csak az uborkatermesztésben 55 közmunkás jut egész éves, a közvélemény által is elismert, valóban hasznos, teljes munkaidős foglalkoztatási lehetőséghez. Az „uborkás brigád” 90%-a már törzs gárdának számító kipróbált munkaerő, amely a munka minőségén és ezáltal nem csupán az anyagi eredményeken látszik meg. A Hajdúsámsoni Önkormányzat közfoglalkoztatásban elért eredményeit Pintér Sándor belügyminiszter az elmúlt évben oklevéllel ismerte el.

Kocsis Róbert

MNVH Hajdú-Bihar megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Egy fiatal borász mindennapjai az Árpád-hegy Pincében

Varkoly Ádám, fiatal szerencsi borásznál tett látogatást az MNVH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelőse ebben a …