2017 augusztus 20 - vasárnap

Bukovinai találkozások

Immár huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg azt a nemzetközi fesztivált, melyen a bukovinai székelyek találkoznak, de nemcsak hazánk területéről, hanem a környező országokból mindenhonnan, és óhazájukból is. Ez az idei évben sem volt másképpen. Ez a sokszínű nemzetiségek találkozása, mely évről évre erősíti a résztvevőkben a bukovinai származástudatot. Érezhetően fontos mindenki számára ez a fesztivál, ezért is rendezik minden évben. Volt, amikor más helyeken is rendezték, de a román, lengyel, ukrán, német és délvidéki székelyek is egyöntetűen úgy döntöttek, hogy Bonyhádon szervezzék, amit a város vezetése készséggel el is vállalt. A rendezvény fővédnöke Potápi Árpád János, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkár, a környék parlamenti képviselője beszédében hangsúlyozta a fentieket, és annak fontosságát, hogy az összetartás miatt is rendkívüli ez az esemény.

 A rendezvény programjainak sorát kiállítás megnyitókkal kezdték, ezek egyike a Szent László emlékévhez kapcsolódó. A kiállítások nívóját emelte Andrásfalvy Bertalan beszéde, aki híres néprajzkutatónk, a székelyek egyik nagy ismerője. A fesztiválon végig közreműködött Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója, aki szívén viseli a környék sorsát, illetve akinek a nevéhez fűződik például a nyár elején megtartott Vidékfejlesztési Nap Kisdorogon. A fesztivál megnyitóján köszöntőt mondott még Filóné Ferencz Ibolya, mint a házigazda Bonyhád Város polgármestere; Zbigniew Kowalski, aki az egész Fesztivál művészeti vezetője évek óta (és egyben a lengyel bukovinai székelyek élenjárója), és nem utolsó sorban beszédet mondott az az Illés Tibor, aki a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, így a fesztivál egyik hazai kiemelt szereplője.

Ahogy a köszöntőkből Kowalski Úrtól megtudhattuk, ez az idei rendezvény mégis egy kicsit más. Az elmúlt évekhez hasonlóan rengeteg embert vonz a környékből is, ezért kicsiny változtatást vezettek be annak érdekében, hogy azok számára is nyújtson újdonságot, akik esetleg minden évben nézőként végig kísérik a fellépéseket. Ezért egyhangúan amellett döntöttek, hogy a programok tematikája és menete egy hagyományos székely lakodalom eseménysorozatát fogja követni, a leánykérésről az esketésen át a hajnalig tartó mulatságig. Ennek első eleme a lánykérés volt, melyre a megnyitók után a Vörösmarty Mihály Művelődési Ház színpadán került sor. Kicsit rögtönözni is kellett, hiszen a külföldi csoportoknak nem, csupán a magyaroknak volt lehetőségük össze próbálni a lépéseket. Ebből azonban a nézők semmit nem éreztek, az improvizáció fantasztikusan sikerült, olyan érzése volt az embernek, hogy a külföldi csoportok színpadra lépése a külföldön élő családtagok megjelenése az esküvő előtt. Élethű lánykérés zajlott a színpadon, megismerhettük a következő napok főszereplőit is: a menyasszony és a vőlegény két külön környékbeli falu bukovinai nemzetiségtudatú származottja. Mindehhez az össztánchoz a Csurgó Zenekar húzta a talpalávalót.

Másnap a mulatság folytatódott, hiszen 14.00 órától felvonult az egész „násznép” a városka utcáján, nagy nézőközönség előtt. Megtartották a központban álló katolikus templomban az esküvőt, így majdnem hivatalosan is házasságot kötött a két fiatal. A legizgalmasabb a felvonulásban az a sokszínű népviselet volt, amely megfigyelhető volt a különböző országokból jötteken. Hiába azonos származás, a magyar székelyek népviselet az egyszerűségről szólt, a román táncosok díszes fejfedőjükkel tűntek ki, a lengyelek érdekes zenéjükkel és táncaikkal, míg a Madéfalvai óhazai székelyek ízes beszédükkel tűntek ki a többiek közül. Nem csak táncosok vonultak fel azonban: Lengyelországból rezesbanda, Tevelről asszonykórus és Nagymányokról pedig férfikórus érkezett a rendezvényre. A lakodalmi mulatság természetesen a hagyományokhoz híven hajnalig tartott. A részt vevő tánccsoportok hosszú sora megtalálható az MNVH Facebook oldalára feltöltött meghívón, itt eltekintenék a felsorolástól.

Vasárnap a fesztivál zárásaként és levezetésként szomszédolást tartottak, így a közeli környékbeli településeken élő azon érdeklődők is megcsodálhatták a külföldi csapatok műsorát, akik esetleg nem tudtak Bonyhádra utazni. Még közelebb került ezzel a programsorozat azokhoz, akiknek igazán szól: elszármazott bukovinai székely származástudattal élők, hazánkban és azon túl.

Kieszné Huszár Dóra

MNVH Tolna megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Újra Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás Kecskeméten

Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület a kistérségi települések összefogása révén immár 20 éve nagy figyelmet fordít …