2017 november 19 - vasárnap

Fenntartható Gazdálkodás Konferencia

A fenntartható gazdálkodás témakörét minden előadó máshonnan közelítette meg a 2017.10.18-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett Konferencián, mégis mindannyian ugyanarra a következtetésre jutottak: a fenntarthatóság az agrárium életében egyre fontosabb, központi szerepet játszik.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azt is kiemelte köszöntőjében, hogy harmonizációra van szükség az ügy érdekében Európai Uniós berkeken belül, illetve konkrét lépésekre a gazdálkodókat tömörítő szervezetek részéről is.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a népesség növekedés és a klímaváltozás kétirányú erős nyomásával közelítette meg a fenntartható gazdálkodás jelentőségét. Egyre nagyobb mennyiségű élelmiszerre lesz szüksége az emberiségnek, azonban ehhez egyre kisebb termőföld terület áll rendelkezésünkre. Véleménye szerint, olyan változásokra van szükség a jövőben, amik életszerűek, betarthatóak és ésszerű megoldással szolgálnak valamennyi gazdálkodó számára.

A köszöntők sorát Diego Morales zárta, aki az Amerikai Egyesült Államok, Indiana államában üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik. Betekintést nyerhettünk általa azokba a kihívásokba, mellyel a lakhelye, és az egész Észak-Amerikai kontinens is szemben találta magát, és ami igen hasonlatos az európai farmerek problémáival. Ezzel máris nemzetközi szintre emelte a témát, melyre a konferencia épült. Aminek az előadó Indiana gazdálkodóinak sikerét tulajdonítja, az az összetartásuk (zömmel családi gazdaságok vannak) és a szenvedélyük, amivel ezt a fantasztikus munkát végzik (az USA egyik legnagyobb termelő állama).

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a mezőgazdasági termeléshez hazánkban igen kedvezők a feltételek. Népesség eltartó potenciálunk hosszú távú működőképességének fenntartására, és a gazdák versenyképességének növelésére van szükség. Kitért arra a három nagyon fontos elemre, melyeket a hazai Vidékfejlesztési Program kidolgozásánál is prioritásként kezeltek: a precíziós mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az öntözés. Ezek mind olyan útvonalak, melyeken a megkezdett úton remélhetőleg az Európai Unió további támogatásával tovább haladhatunk a fenntartható gazdálkodás irányába.

Több esetben szó esett a KAP – az EU közös agrárpolitikájának jövőjéről. A kérdésben Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára ismertette hazánk előzetes állásfoglalását, mely szerint a legmegfelelőbb Magyarország számára a jelenlegi rendszer lenne, de lehetőség szerint a legtöbb jelenlegi elemet át kellene menteni a 2020 utáni agrárpolitikába. Államtitkár Úr friss adatokkal is készült a konferenciára, melyből már látni lehet, hogy az idei mezőgazdasági export hazánkban rekord nagyságú lehet, illetve a búzatermelés átlaga 1988 óta a legmagasabb lesz a számok alapján. A jelenlévők arányokat is hallhattak arról, hogy milyen viszonyban áll Magyarország és a KAP költségvetése. Hazánk a KAP költségvetésének 3,19%-t képviseli, míg itthon az összes Uniós forrásból a KAP aránya 34,8%.

A támogatás és az állam szerepe a gazdaságfejlesztésben témakört járta körbe előadásában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Természetesen ebben nagy szerepe van a mezőgazdasági fejlesztésnek is, azonban a vidékpolitika nem csak ebben merül ki, ahogy arra Államtitkár Úr is rávilágított. Rengeteg olyan intézkedés született az elmúlt években, melyből kitűnik, hogy a magyar vidéknek fontos szerepet szántak és minden támogatást meg kell kapnia ahhoz, hogy folyamatosan fejlődni tudjon.

A konferencia előadóinak sorában olyan nemzetközi szereplők is prezentációt tartottak, mint az USA beli Purdue Egyetem agrártudományi professzor asszonya, Sylvie M. Brouder; vagy a COPA – COPEGA igazgató Arnaud Petit; valamint az Európai Bizottság részéről több főosztály vezetője is. Mindegyik előadás rendkívül színvonalas volt, és kiemelte több szempontból is a fenntartható gazdálkodás fontosságát. Volt, aki a tudás és innováció irányából; volt, aki az évek során felhalmozódó rengeteg adat feldolgozása szemszögéből, és aki a modern technológiák agráriumban történő felhasználása felé történő elmozdulásból (szenzorok, drónok) világított rá a téma aktualitására. Ehhez csatlakozott Juhász Anikó, Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató, és Kovács Barna, BioEast tanácsadó előadása is, melyben a Bioeast kezdeményezés került bemutatásra. A Közép-Kelet-Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért a Biomassza Gazdaságban, röviden BioEast legfontosabb feladatai közé többek között az együttműködés elősegítése, kutatások generálása, készségek fejlesztése tartoznak. Eddig is sokan álltak a kezdeményezés mellé, de az ügy jelentősége még több támogató bevonását igényli.

Kieszné Huszár Dóra

MNVH Tolna megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Örömünnep Csikvándon – megoldódott a szennyvíz kérdés

Ünnepnapként kerül be Csikvánd naptárába 2017. november 17-e, a településen 19 év munkája után megoldódik …