2018 június 21 - csütörtök

Szakmai tanulmányúton vettek részt területi felelőseink

Hat megye területi felelőse látogatta meg a Tolna megyei Báta települést. A szakmai tanulmányút célja többes volt: egyrészt bemutatni egy településen belül a népi-, ipari- és környezeti értékek védelmét szolgáló példákat. Másrészt a vallásturizmusban rejlő lehetőségek beruházási támogatásainak megismerése, melyekre más megyékből is példát hoztak a kollégák. Végül fontos volt a kollégák különböző spezializációjának kiaknázása is.

Első állomásunk a Szent Vér templom volt, mely része a Pécsi Egyházmegye „Pretiosus Sanguis: A bátai Szent Vér Kegyhelytől a bátaszéki molyhos tölgyig – A bátai Szent Vér Kegyhely komplex turisztikai fejlesztése” című projektjének. Ez a lehetőség segítséget jelent azon zarándokok komfortos és minőségi ellátására, akik egyre nagyobb számban érkeznek a településre az elmúlt 3 évben. A templomról és annak történetéről Kieszné Huszár Dóra, Tolna megyei felelős mondott néhány szót, majd végig járva az un. könnyek útján, a projekt által érintett átalakításokkal kerülhettek képbe a részt vevők.

A következő helyszín a Tájház és a Halászház volt. Előbbi, mely tagja az országos Tájház Szövetségnek, majdnem 2500 cikkből álló gyűjteménnyel büszkélkedhet. Az első helyiségekben Balogh Imréné a tárgyak és bútorok segítségével bemutatta a század előn élő polgári, nagybirtokos család életét. A tárlatvezetés során rengeteg érdekességet tudhattunk meg, sokszor elhangzott, hogy melyik tájegységen milyen hasonlóságok – különbségek fordulnak elő a látottakkal, hallottakkal kapcsolatban. Egy hátsó helyiségben található a hímes tojás kiállítás és az a terem, melyet kézműves foglalkozásokra szoktak használni. Itt ismét ötleteket és kiadványokat gyűjtöttek a megyei felelősök, hogy hasznosíthassák az itt tapasztaltakat. Ezután a szegényebb sorú halászok életébe betekintést engedő halászkunyhót tekintettük meg, haltenyésztéssel foglalkozó kollégánk legnagyobb örömére. Természetesen az izgalmas bemutató után a területi felelősök a vendégkönyvbe írva is kifejezték jókívánságaikat és köszönetüket a szakszerű tárlatvezetéssel kapcsolatosan.

Rövid ebéd után Andrási-Szabó Valéria, a Bátáért Egyesület által üzemeltetett Fekete Gólya ház kollégája mutatta be számunkra a Szivattyúházat, mely műemlék jellegű épület és monumentális méreteivel kápráztatta el a csoportot. A legizgalmasabb mégis az a tény volt, hogy az egyik szivattyú még ma is működőképes. Ezután közösen a település Dunához közelebbi részénél a Szent Mihály templomot látogattuk meg, ahol szintén sok érdekes információt hallhattunk, akár a helyiek szokásairól, akár az árvizekről. Kis kitérőt tettünk a Nagysziget nevű településrészre, mely otthont ad a sportöltözőnek, football pályának, szabadtéri színpadnak és az ehhez kapcsolódó féltetős építményeknek. Ez az a terület, ahol a település egyik legfontosabb rendezvénye, a bátai Keszeg Fesztivál megrendezésre kerül. Végül, de nem utolsó sorban a Fekete Gólya Házat jártuk be, megismerve a környék és a Gemenci erdő élővilágát, kitekintve a gólyák egyik kedvelt telelő helyére, Afrikára. Itt ismét olyan ismeretanyagot vihettek haza a más megyéből érkező területi felelősök, melyet bármilyen gyermek vagy ifjúsági foglalkozás során hasznosítani tudnak, egy – egy rendezvény alkalmával.

Ismét a természet felé fordulva végig jártuk a töltést, a Sárvíz és Vén – Duna (holtág) mentén kiérve a nagy Dunához, ahol szintén projektek során kitisztított területekkel, a hely adottságait kiélvező horgászokkal és más kirándulókkal találkoztunk. Ezek is azon természeti adottságok közé tartoznak, melyek lehetőséget teremtenek a település számára komplex turisztikai fejlesztésekre. Sajnos kevés olyan település akad, ahol egy egész napot eltöltve, akár egy népesebb csoport is sokféle ismeretre tehet szert, és mindezt jókedvvel, a tájban gyönyörködve teheti meg.

A Markó József Bátai Hagyományőrzők Egyesülete előadásában nézhettük meg a “Téli este Bátán” című színházi előadást, mely igaz történeten alapuló darab, és a helyiek régi életébe, nyelvezetébe és humorába adott betekintést. A csodás népviselet, a helyiek vendégszeretete és a sok hasznos ötlet a vidékfejlesztés különböző területeire mind gazdagabbá tették a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelőseit, és ezáltal saját megyéjüket is.

Kieszné Huszár Dóra
MNVH Tolna megyei területi felelős

Következő Előző

Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Gyümölcsfeldolgozó üzem Trizsben

Trizs település az Aggteleki Nemzeti Park szélén helyezkedik el, melynek lakossága mindössze 234 fő. A …