2017 december 11 - hétfő

Vikinca fürjészet

Urbanics Viktória ős- és kistermelő 2016-ban kezdte kis vállalkozását. Esztergom külterülete, ahol az állomány is található igen megfelelő hely a fürjtenyészésre. Elmondása alapján Komárom-Esztergom megyében igen kevés fürjtenyésztő munkálkodik. Többek közt ez is inspirálta őt, hogy elkezdje ezt az érdekes és jelenleg nem mindennapinak mondható tevékenységet.

A kis agrárvállalkozás gazdasági alapját képezi, hogy a tenyésztett – tartott fürjeket élő állatként (napos és előnevelt fürj + kifejlett) és húsként is értékesíteni lehet. Ezen kívül az étkezési fürjtojás és tenyésztojás eladásából is képződhet bevétel. Az értékesítés háztól, illetve a jól működő Komárom-Esztergom megyei piacok és bevásárló közösségeken történnek.

Fontos lenne a jövőben a feldolgozottság növelése, aminek egyik klasszikus példája a fürjtészta, de sok különleges módja van még a tojás felhasználásának. A jövőben amennyiben mód van rá pályázati lehetőséget is igénybe venne, hiszen egy új különálló épület szüksége majd ahhoz, hogy a kis gazdaság bővülni tudjon.

Mit is érdemes tudni a fürjekről?

A fürj (Coturnix coturnix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Európában és Ázsiában őshonosan költ. Az eurázsiai kontinensen költő vad alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában töltik. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. Testhossza 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege 75-135 gramm. Nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. Fészekalja 9-13 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. Az egyedül kotló tojó nagyon eltökélten ül a tojásokon, csak legvégső esetben menekül el zavarás esetén. röpképesek és három-négy hónapos korukban már ivarérettek. A fürj évente kétszer-háromszor költ.

Fürjtojás

Mindössze tíz grammot nyom egy darab fürjtojás, az energiatartalma is csekély, 15 kilokalória van benne, a tyúktojás ötöde-hatoda csupán. Ugyanakkor a kicsiny méretéhez képest feltűnően értékes a beltartalma: proteinekben, A-, B1-, B2-, C-, D3-, E-vitaminokban és ásványi anyagokban (például foszforban, káliumban, vasban, cinkben) igen gazdag. Koleszterin viszont kevés van benne, így szív- és érrendszeri betegek is bátran fogyaszthatják. Megtalálható benne a lizozim nevű enzim, amelyet a szervezet természetes antibiotikumának tartanak, mivel bizonyos mikroorganizmusok ellen hat (szétroncsolja a sejtfalukban található fehérjét, a mureint). A lizozim többek között a könnyben, az emberi nyálban és a tojásfehérjében található meg. A fürjtojást több állapot, betegség esetén kúraszerűen ajánlják: így például légzőszervi fertőzések, gyulladásos, allergiás eredetű gondok, asztma, emésztőrendszeri betegségek, általános gyengeség, idegkimerültség esetén, immunerősítőnek, műtét vagy sugárkezelés utáni roborálásra javasolják. Az idegrendszer és a szív működésére, az agy teljesítményére is jótékonyan hat.

Mocsi Ádám

MNVH Komárom-Esztergom megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző

 

Share Button

Olvasson tovább

„Élményt kínálunk – törődést adunk”!

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek …