2017 december 11 - hétfő

A hagyomány nem hamu őrzése, hanem a láng továbbadása

„Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” címmel szervezett 3 napos rendezvény sorozatot a Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület Mezőtúron. A Nagykunság a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.

2017. november 22-én „Forrás – Kód megfejtés a paraszti tárgykultúrában” című tudományos konferencián elhangzott előadásokban egy máig megmaradt, időről időre újraértelmezett kultúra összefüggéseire világítottak rá közérthető formában. Herczeg Zsolt Mezőtúr város polgármestere és Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, a szervező egyesület elnökének köszöntő beszédükben kardinális hangsúlyt fektettek a helyi kultúra megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. Hegedűs Krisztián a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum muzeológusa a sörfőzőkről, Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa a papíruszról, Dr. Gecse Annabella a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatója az Alföldön használt Gömöri cserepekről, Ament Éva grafikus a bútorfestésről, Benedek Csaba néprajzkutató a Református klenódiumokról, míg Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) néhány bácskai falu egykori öltözetéről és vidékünk népi textíliáiról tartottak szakmai előadásokat.

2017. november 23-i kerekasztal beszélgetés célkitűzése volt a tudományos konferencia tapasztalatainak bemutatása, a tárgykultúra, a kézművesség integrálásának lehetősége az oktatásba. A szakmai beszélgetést követően a jelenlévő óvodai és iskolai pedagógusok, intézményvezetők jó pedagógusi gyakorlatot szerezhetnek a kiállító kézművesektől. Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, egyesületi elnök köszöntőbeszédében kiemelte a fiatalok helyben tartásának, helyi identitástudat növelésének fontosságát. Kovács Anett Beáta a Mezőtúri Református Egyházközösség Idősek Otthonának intézményvezetője bemutatta az idősek otthonában történő értékőrzés fontosságát. Dr. Pusztai Gabriella történész, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója Múzeumpedagógiai jó gyakorlatokat prezentált a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban folyó munkákról.

Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa beszámolt a „Múzeumi kincsesláda” című, óvodás korú gyermekeknek szervezett kézműves programsorozat eredményeiről. Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) hasznos, gyakorlati információkat közvetítettek a Vajdasági Magyar Folklórközpont oktató-szakképző munkáiról.

2017. november 23-án mintegy 250 óvodás, iskolás gyermek vett részt a „kézműves játszóházban”. A mesterek által eszközölt jó gyakorlatok bemutatás és átadása, a tudástranszfer mindenképp példaértékű, adaptálható hatással lehet a fiatal célcsoport valamint szüleik, tanáraik számára is.

dr. Barancsi Ágnes

MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelős

Következő Előző

Slide 3 | Your Content
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Világörökséggé nyilvánítás 30. évfordulója – Hollókő

Az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik – hangsúlyozta …