2018 május 26 - szombat

A Seuso-kincs – A Magyar Nemzeti Múzeum Vándorkiállítása

A Seuso-kincs, a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse, a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása az országos körút negyedik állomásaként Kecskeméten a Cifrapalotában volt megtekinthető.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott. A kincs darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhettek. A készlet értékének nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni. A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén. Azóta sok viszontagságon ment keresztül, és több évtizeden át a nyilvánosság előtt is rejtve maradt.

A rendelkezésre álló adatok szerint a leletet egy fiatalember találta, azonban hivatalos bejelentést nem tett: feltételezhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni. Bizonyíték ezekre azonban nincs, mivel a megtaláló gyilkosság áldozata lett. A műkincs-együttesnek ezután nyoma veszett, majd a műkincspiacon bukkant fel. A rendelkezése álló információk alapján a 15 ma is ismert darabot a 80-as években vásárolta meg egy befektetőcsoport. A kincset egy angol konzorcium egy 1990-es New York-i árverésen kívánta értékesíteni, mai értékén számítva mintegy 100 millió eurós kikiáltási áron, ennek az összegnek a többszöröséért.

A magyar állam sosem mondott le tulajdonjogáról, és hogy visszaszerezze a páratlan értékű ezüsttárgyakat. Több éven át tartó sikeres tárgyalássorozat eredményeképpen 2014-ben és 2017-ben hazatérhetett a kincs jelenleg ismert 15 darabja. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett. Ez összességében jóval kevesebb, mint az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási ár. Nagyságrendjét tekintve egy kincs tulajdonjogáért folytatott, megnyert per esetén a magyar államnak megközelítőleg ugyanekkora összeget kellett volna fizetnie a kincs jóhiszemű vásárló státuszában levő korábbi birtokosainak.

A tárgyalásoknak köszönhetően a nagyközönség mostantól szabadon megcsodálhatja a késői császárkor kiemelkedő művészi színvonalú műkincsegyüttesét.

A Seuso-kincs ezüstedényei saját koruk művészetének is csúcsdarabjai. Ez a különleges eszmei és anyagi értékkel bíró műtárgyegyüttes, mielőtt méltó helyét elfoglalná a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat vidéki múzeumban is bemutatkozik.

A kiállítást Kecskeméten is nagy érdeklődés kísérte. Egyéni látogatók, iskolai csoportok, munkahelyi közösségek özönlöttek heteken keresztül a tárlat megtekintésére. Minden eddiginél több látogatót vonzott a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása. 24 058 fő tekintette meg az ókori római kincseket. A Dél-Alföldön egyedül Kecskeméten állították ki a római ötvösművészet remekeit, így a helyi lakosok mellett, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyéből is sokan eljöttek megnézni a tárlatot. Volt hétvége, amikor hosszított nyitva tartással várta a palota az érdeklődőket. A megvásárolt belépőjeggyel a Cifrapalota állandó kiállításai is megtekinthetőek voltak. Múzeumpedagógiai foglalkozásokra, római kori lakomára is várták a gyermekeket 7 éves kortól 18 éves korig.

A Kecskemét-Hetényegyházán élő neves fotóművész, Bahget Iskander a Seuso-kincsről készített gyönyörű fotókat, melyek nagyon jól láttatják a műkincsek lenyűgöző részletgazdagságát.

A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műkincsegyüttessel. Kecskeméten a Seuso-kincs korszakához illeszkedő, két helyi lelettel ismerkedhettek meg: a szabadszállási üvegpohárral, valamint a frissen, Mercedes-ásatásokon feltárt hun vezér síranyagával.

Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban a régióban (Borsodszirák, Ároktő, Tiszakarád) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd a Brestov (Ukrajna) település mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, illetve a Miskolcon talált dénárleleteket is.

A Seuso-kincs vándorkiállítás további helyszínei és időpontjai:

Miskolc, Herman Ottó Múzeum: 2018. február 27. – március 18.

Nyíregyháza, Jósa András Múzeum: 2018. március 27. – április 15.

Tóth Márta

MNVH Bács-Kiskun  megyei területi felelős

Következő Előző

Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Országos natúrparki vetélkedő a Sokorói dombok között

A pünkösdi hétvégén 12 csapatnyi gyermek érkezett Győrújbarátra, az ország minden tájáról, hogy összemérje tudását …