2018 december 19 - szerda

Biomassza alapú gazdaság – a jövő útja

A Föld lakossága növekszik, így ellátása több élelmiszert kíván. Erre nézve valós fenyegetést jelent a klímaváltozás. A válasz azonban egyszerű: hatékonyabban kell hasznosítanunk biológiai erőforrásainkat, annak érdekében, hogy több embernek tudjunk élelmiszert biztosítani úgy, hogy annak kisebb környezeti és éghajlati hatása legyen, továbbá elegendő megújuló biomassza álljon rendelkezésre a ma még fosszilis erőforrásokból előállított termékek kiváltáshoz (pl. vegyi anyagok és műanyagok). A jó hír az, hogy ha így teszünk, azzal sok új munkahely is létrejöhet; és ehhez a technológiák nagy része már most rendelkezésre áll. Mindez lehetséges. Optimizmusunkra az ad okot, hogy Dánia máris élen jár a zöld technológiák, a biogazdálkodás és a bioélelmiszer-termelés terén. A következő lépés a módszerek elterjesztése, az eljárások optimalizálása és az, hogy megmutassuk, hogy mindez valóban működik.

Már elindultunk a „biomassza alapú társadalom” irányába:

  • Kevesebb hulladék keletkezik, ha teljes körűen hasznosítjuk az elvetett, betakarított terményeket, valamint az abból előállított és elfogyasztott élelmiszereket;
  • Megindult a fosszilis alapú termékek biomassza-alapú alternatíváinak fejlesztése, úgymint bioenergia termelés, bioműanyagok és biomassza alapú vegyi anyagok;
  • Ezen felül nagy jelentőségük van a helyben megtermelt, fehérjében gazdag takarmányoknak és az egészséges táplálék-összetevők új fajtáinak; valamint végül, de nem utolsósorban a tápanyagok talajba történő visszaforgatásának. Jelenleg már többféle terméket tudunk előállítani biomasszából, mint kőolajból.

A biomasszaforrások nem csupán a szalmából állnak! A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halgazdálkodásból, élelmiszer-feldolgozásból, a parkokból, kertekből és a háztartásokból származó melléktermékek, hulladékok is ide tartoznak. Magyarországon is széles körűek a biomassza alapú gazdaságban rejlő lehetőségek.

A különféle biomassza típusok hasznosítását „biofinomításnak” is nevezik. A biofinomítás során a mikroorganizmusokból származó enzimek megbontják a biomassza ellenálló szerkezetét, olyan vegyületeket felszabadítva, amik élelmiszer és takarmány célra, illetve baktériumok és egyéb mikróbák táptalajaként használhatóak, és így biomassza alapú anyagokat, vegyi anyagokat és energiát állítanak elő.

Az értékpiramis bemutatja, milyen sokféle lehetőség van arra, hogy értéket nyerjünk ki a biomasszából. A legkevesebb érték akkor keletkezik, ha villamosáramtermelés és fűtés céljából elégetjük a biomasszát. A kinyert érték alacsony, mert a biomasszának csak az energiatartalmát hasznosítjuk, a szerkezetét és vegyületeit nem.

A biomassza felhasználásának értéknövelt módja az, amikor alkotóelemeinek mindegyikét teljeskörűen hasznosítjuk – felhasználva energiatartalmát, strukturális építőköveit és tápértékét. Ez azt jelenti, hogy meg kell próbálnunk a feldolgozott biomassza nagy részét az értékpiramis tetején található termékek – köztük egészséges termékek, élelmiszer-összetevők, takarmány-összetevők – előállításához felhasználni, és a fosszilis termékeket biomassza alapú vegyi anyagokkal, valamint új funkcionális anyagokkal helyettesíteni, utóbbiakra jó példa a biomassza alapú és biológiailag lebontható műanyagok.

Biológiai erőforrásaink jobb hasznosítása az egyik legnagyszerűbb lehetőség arra, hogy új munkahelyeket teremtsünk. Emellett fokozottabban hasznosítjuk helyi termelési lehetőségeinket, valamint a földet és a napfényt is.

A biomassza alapú gazdaság hozzájárulhat a globális és lokális fenntarthatósághoz, az az, hogy a biomassza olyan alkotóelemeket tartalmaz, amelyek új típusú egészséges – emberi és állati – élelmiszer-összetevők alapjául szolgálhatnak. Az egészségesebb bélflóra segítheti az állattenyésztésben az antibiotikum-használat mérséklését, ezáltal csökkentheti a további antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázatát, ami az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az emberi egészségre a jövőben.

A biomassza alapú gazdaságon keresztül adott esetben megvalósuló munkahelyteremtés az egyik legnagyobb lehetőség, amivel a nagyvárosokon kívül is növelhetjük a helyi foglalkoztatást. A biomassza alapú gazdaság különösen azáltal biztosítja a társadalmi fenntarthatóságot, hogy a biomassza alapú gazdaságban a munkahelyek rendkívül változatosak, ezért sokféle képességre és tevékenység típusra van szükség.

„Biomassza alapú gazdaság – a jövő útja” címmel tartottak szakmai napot Bács-Kiskun megyében. A rendezvény elsődleges célja volt, hogy azon Bács-Kiskun megyei szereplők, akik a témában érintettek, ismeretséget köthessenek, ezzel segítve egy olyan fejlesztési folyamat elindulását, mely elsősorban a térség gazdasági innovációit kívánja majd fokozni.

A rendezvényt Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a megyénkben rejlő lehetőségek feltárásának fontosságát. A megjelent vendégeket és előadókat Dr. Hajdú Edit az MTA SZAB elnöke köszöntötte.

Számos előadás hangzott el a biológiai úton erjedő szervesanyag alapú gazdaság lehetőségeit boncolgatva hazánk tekintetében és megyei vonatkozásban is.

Első előadóként ezt a témát elemezte Dr. Somosné Nagy Adrienn is, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője, melynek során többek között kitért arra, hogy e kérdéskör a gazdaság minden ágazatát érinti. A fogyasztói részvételre és szerepvállalásra, mint kiemelten fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, továbbá arra is, hogy Magyarország, ezen belül a Dél-alföldi régió kifejezetten gazdag biológia úton létrejövő szervesanyagokban.

A biomassza alapú gazdaság, mint új gazdasági szemlélet koncepcionális gondolkozást, minden ágazatot érintő változást feltételez, mely a fogyasztók részvétele nélkül nem értelmezhető. Fogyasztási szokások változására is szükség van. Az ilyen típusú gazdaságfejlesztés kizárólag innováció mellett valósítható meg. Célja az élelmiszerbiztonság fenntartása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, hogy innovatív megoldásokat adjon a klímaváltozást okozó fosszilis alapú gazdasággal szemben, és hogy a kutatási és innovációs aktivitásokat az új, biomasszából kinyerhető nyersanyagok és termékek termelését célzó technológiafejlesztésre irányítsa

Biomassza alapú gazdaság fő elvei az élelmiszertermelés előtérbe helyezésén túl, a fenntartható kihozatal, a többlépcsős hasznosítás, a körforgásos termelés, a diverzitás megteremtése, és a fenntarthatóság mind az emberek, mind a földbolygó, mind a gazdaságosság szempontjából.

Dr. Somosné Nagy Adrienn felhívta a figyelmet arra, hogy a biomassza alapú gazdaságra való áttérés nem merülhet ki az erőforrások felcserélésében. Ahol eddig olajalapon állítottak elő energiát, ott a biomasszára alapozva kell megoldani. De nem egyszerű helyettesítésről van szó, hanem egy értéknövelő folyamatnak kell lennie. Emiatt is az innováció a mozgatórugója ennek a gazdasági váltásnak. A biomassza hasznosítás csak akkor maradhat megújítható erőforrás, ha azt a leghatékonyabb módon hasznosítjuk, ha lehet egymásra épülő termelési rendszerekben, és ha azt fenntartható módon újítjuk meg, és amennyiben csökkentjük a fogyasztást.

Hazánk lehetőségei is széleskörűek, mert Magyarország biomassza nagyhatalom. Élelmiszer, ipari nyersanayagok, állati takarmányok, stb állíthatóak elő általa. Nem csak arra kell gondolni, hogy hogyan lehet egy lépésben energiát kinyerni a biomasszából. A felhasználási módja ennél sokkal összetettebb, sokkal több potenciális lehetőség van benne, mindezt fenntartható módon.

A biomassza alapú gazdaság kutatói szemszögébe engedett bepillantást Dr. Koós Ákos, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. osztályvezetője. A kutatóintézet számos feladata közül lényegi elemként említette meg a rendszerszintű szemlélet megvalósításában, a kommunikációban és a szektorok közötti együttműködésben való szerepvállalást.

A téma Bács-Kiskun megyei vonatkozásait elemezte Dr. Lukács Pál a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar, Járműtechnológia tanszék tanszékvezető főiskolai tanára. Előadásában három példával (Solti Biogáz Kft., a Bácsvíz Zrt., a Termostar Kft. és az Univer Product Zrt.) is szemléltette ezen  gazdaság sikerességét és hatékonyságát.

A hálózatépítés központi kérdéseiről tartott előadást Kurucz Katalin, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. osztályvezetője. Ismertette, hogy az utóbbi években egy jól működő biogazdálkodási hálózat alakult ki térségünkben. Ez a hálózat lehet az alapja a későbbi biomassza alapú gazdaságfejlesztésnek, hiszen a stratégia gyakorlatba ültetése csak akkor lehet sikeres, ha az érintett partnerek a legfelsőbb szintektől a kistérségi szereplőkkel bezárólag szorosan együttműködnek.

A konferencia számos szakmai kérdéssel zárult. A rendezvény egyik hatalmas előnye volt, hogy a kormányzati szervek mellett, az egyetemi és a vállalkozói szektor is képviseltette magát, amely szektorok szerepvállalása elengedhetetlen a sikeres megvalósítás útján.

 

Forrás:

  • A biomassza alapú gazdaság alapjai – A biomassza alapú társadalom (Lene Lange, Dán Műszaki Egyetem (Technical University of Denmark; DTU), együttműködésben Jane Lindedam (BioValue SPIR)
  • Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
  • Biomassza alapú gazdaság – hazánk lehetőségei (Somosné dr. Nagy Adrienn előadása)

 

Tóth Márta

MNVH Bács-Kiskun megyei területi felelős

Következő Előző
Következő Előző

 

Share Button

Olvasson tovább

Nemzetek közötti tapasztalatcsere

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Svájcból és Németországból fogadott vendégeket, hogy biogazdálkodás, együttműködésben megvalósított termelés …