2018 október 18 - csütörtök

Nagy Lecsó kampányzáró családi nap – méhészeti ágazat ökológiai szövetkezet alapító ülése

Az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) augusztus 26-án, Domonyvölgyben, a Lázár Lovasparkban tartotta meg a „Talajtól a Tányérig” elnevezésű biokampányt lezáró családi rendezvényét, a „Nagy Lecsót”.

Ezzel egy időben került megrendezésre az ÖMKI on-farm hálózat méhészeti ágának ökológiai szövetkezet alapító ülése. Az összegyűlt termelőket Csáki Tamás, az ÖMKI méhészkedéssel kapcsolatos kutatási témáiért és a méhészágazati közösség fejlesztéséért felelős munkatársa köszöntötte. Elmondta, hogy az alulról építkező, gazdák tapasztalatain alapuló kutatói rendszer 2013-ban indult 18 résztvevő méhésszel. Idénre ez a létszám 143 tagra bővült. Céljuk a káros szermaradványoktól mentes, fenntartható méhegészségügyi és termelési technológiák kutatása, létrehozása. Köszöntőjében kitért arra is, hogy a termelők egyedül kiszolgáltatottak a piacon ezért a közös munka és az összefogás eredményességét szövetkezeti formában kívánják tovább erősíteni.

Dr. Nagy István, agrárminiszter szerint nagy dolgok vannak készülőben: Magyarországon ma mintegy 20 000 méhész található, összesen 1 200 000 méhcsaláddal. Rengeteg típusú ember foglalkozik méhekkel, más-más érdektől vezérelve. Ennek ellenére mégis össze kell fognunk. A termelők külön-külön kiszolgáltatottak a piacnak, a kereskedők, felvásárlók aktuális árainak. Pedig közös képviselettel erős alkupozícióból indulhatna a méhész társadalom. A magyar méz luxus kategóriába tartozik, emellett a világszinten keresett akácméz 80%-át a Kárpát-medencében állítják elő. A hazai számokon is van javítani való. Dr. Nagy István szerint a mostani 70-75 dkg-os fogyasztást 10 éven belül meg lehet duplázni, sőt akár a 2 kg/fő/év sem elképzelhetetlen. Ez azonban alapos munkát követel, melynek fontos eleme az oktatás. Az Agrárminisztérium tervezi az iskolaméz program országos bevezetését, hogy a gyerekek minél többet találkozzanak ezzel az értékes és egészséges táplálékkal.

A Nagy Lecsón az ÖMKI szőlészeti, szántóföldi, kertészeti és méhészeti kutatási ágazataiból mutatkoztak be hiteles hazai termelők, továbbá megismerhettük a biogazdálkodásban rejlő gyümölcsöző lehetőségeket és az ÖMKI által végzett ökológiai innováció legfrissebb eredményeit. Az ÖMKI 2018 márciusában indította el a Talajtól a Tányérig kommunikációs kampányát, amely a biogazdálkodást és bioélelmiszer-fogyasztást népszerűsíti. Az öt hónapos on-line közösségi akció célja az volt, hogy hitelesen, szakmai alapokon, ugyanakkor érthetően kerüljön bemutatásra a hazai fenntartható élelmiszer-termelés, reflektorfénybe helyezve a biogazdákat és az ökológiai innovációt. A kampány jelképei a különféle tájfajta paradicsomok voltak.

Az egész napos program házigazda szerepét Ivancsics Ilona, művészeti vezető látta el, aki Borsa Miklóssal karöltve vezényelte a programokat. Az eseményt Dr. Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője nyitotta meg. Dr. Nagy István beszédében kiemelte: a földet unokáinktól kaptuk kölcsön, nagyon meg kell becsülnünk az erőforrásokat. Az ökológiai gazdálkodás mindig is figyelembe vette a föld és a környezet igényeit is, ezzel szemben a hűtlen gazdálkodás eredményeképp kikerült vegyszerek, felhalmozódva, egymással kölcsönhatásba lépve gyengítik az ott élők egészségét. Mindenki tud valamennyit tenni a bio-ért, már az erkélyen vagy ablakban termesztett balkonnövények is képesek kiváltani a bizonytalan eredetű bolti zöldségek egy részét, az elhatározás a fontos.

Dr. Donkó Ádám, szőlészeti kutatási szakreferens az együttműködésben résztvevő szőlősgazdával együtt mutatták be a több éve tartó, őshonos fajokból álló, sorköztakaró magkeverék használatának tapasztalatait. Az eredmények biztatóak. A növények jó hatásfokkal védik meg a talaj felső rétegét az erózióval szemben. Az ökológiai gazdálkodásból fakadóan több munka adódik, a gazda többet van kint a terepen. Ennek köszönhetően sokkal gyorsabban tud reagálni a felmerülő kihívásokra, ami garantálja a szép termést.

A szántóföldi ökogazdálkodás kihívásairól Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, szántóföldi kutatási szakreferens beszélt a vele együttműködésben lévő fiatal gazdával. A Magyarországon található 4,5 millió ha területből kb. 70 000 ha-on folytatnak jelenleg biogazdálkodást, ami jelentős lemaradás a nyugati államokhoz viszonyítva. Azonban nem csak a területet kellene növelni. A hazai piac csupán 10-20%-át veszi meg a terményeknek, 80-90% külföldre áramlik. Az ökológiai gazdaságban megtermelt ősgabonák pelyvásak, ami megnehezíti a tisztítási folyamatot. Ezért cserébe különleges fehérjeszerkezettel járulnak hozzá az egészséges táplálkozáshoz.

A biokertészet rejtelmeibe Papp Orsolya, kertészeti kutatási szakreferens és Dezsény Zoltán, tudományos munkatárs vezette be a hallgatóságot, amelynek során többek között megismerkedhettünk a zöldségközösségek fogalmával. A program lényege, hogy a vevő szerződik egy gazdával, hogy minden hónapban azonos összeget kifizet, a termelő pedig biztosítja számára a zöldségeket. Ez általában egy kosár szezonális terményt jelent.

Az esemény egyik fénypontja, a kültéren zajló, bográcsos lecsófőzés volt. Az ízletes ebédről a Bocuse d’Or nyertes séfpáros, Szulló Szabina és Széll Tamás (hagyományos lecsó), valamint a Zizi kalandjai vegán gasztroblog szerzője, Nagy Zita (vegán lecsó) gondoskodott. A finom étel után paradicsom szépségverseny következett, ahol számos gazda küzdött a győzelemért legszebb tájfajtájával.

Az ebéd utáni első előadás a méhekről szólt. A gazda lenyűgözte a hallgatóságot a rengeteg új információval, amit megtudhattunk a kis ízeltlábúakról.

Az esemény szakmai programja egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melynek témája a hazai biogazdálkodás volt. Többek között felszólalt Dr. Drexler Dóra, aki az ökológiai termesztés jövőjéről és személyes tapasztalatairól beszélt, Nagy Zitától megtudhattuk a vegán és vega élet közötti különbséget. Szakáli János Miklós bemutatta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felépítését és működését. Felhívta a figyelmet a Vidékfejlesztési Program ősszel újranyíló pályázatára, melynek keretében 12 milliárd forint jut ökológiai gazdálkodás elindítására és fenntartására.

A színes programokat lovasbemutató és tombolasorsolás zárta. A méhészek példaértékű összefogása és az ökológiai gazdálkodást választó termelők lelkesedése más ágazatokra is jó hatással lehet a jövőben.

Szakáli János Miklós

MNVH Pest megyei területi felelős

Következő Előző
  
Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Fűszerezd meg az életed!

„Fűszerezd meg az életed!” címmel hirdetett programsorozatot a győrújfalui Sudár birtok. Az első workshopon vett …