2018 december 11 - kedd

Hivatásuk a tanya- és falugondnokság

Hogyan kapcsolódik a tanyagondnoki munka a vidékfejlesztéshez?

Hazánk vidéki területeit ma az elnéptelenedés (elöregedés, városokba történő elvándorlás), a kritikus szociális körülmények, a lakosság romló egészségi állapota, életszínvonala, vagyon- és közbiztonsága, a helyi közösségek szétesése, a szolgáltatások szűkülő köre, a vidéki foglalkoztatottság csökkenése, az elszegényedő térségek leszakadása jellemzi. A tanya-, falugondnoki szolgálat mindezek ellen küzd. A falugondnokok a vidéken élők életkörülményeinek javításáért dolgoznak. Feladatuk a tanyai életforma élhetőbbé tétele, e jellegzetes életmód hátrányainak csökkentése. Célja az aprófalvak, alföldi tanyák, valamint tanyás települések sajátos értékeinek megmentése, megőrzése, azok fenntartható fejlődésének elősegítése.

Ezzel „A magyar vidék alkotmányának” is nevezett Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. megvalósítását is támogatja, hiszen ez kimondja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. Ezzel összefügg, hogy a magyar tanyát, mint tradicionális létformát a Hungarikum Bizottság 2015-ben beválasztott a Magyar Értéktárba.

A falu-, tanyagondnokság a nemzeti kincsünk megőrzésének záloga. A vidékfejlesztés alapszolgáltatása, a vidékfejlesztés szelíd módszere. A tanya- és falugondnoki szolgáltatások a magyar vidék helyi problémahalmazának lokális megoldásai. A vidékfejlesztő munka több síkon, több szinten folyik. Mindenki részt vesz benne. A tanya-, falugondnok, a helyi önkormányzat, intézmény, civil- és egyházi szervezetek és a falugondnokságok szakmai és érdekvédelmi támogató egyesületei.

A falu és tanyagondnok információival, ismereteivel helyzetbe hozza a lakosságot. Nem utolsó sorban a vidék képzettségi színvonalát javítja azzal, hogy folyamatosan fejleszti, továbbképzi magát, melyhez segítséget, kínálatot kap például a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületétől, mint képző intézménytől.

Az életünk, környezetünk egyre összetettebb, komplexebb, sokrétűbb. A globalizáció árnyékában mindenki csak kis szeletét képes megismerni, átlátni. A falu-, tanyagondnok az, aki a maga közegében, környezetében a leguniverzálisabb tudással, ismeretekkel rendelkezik. Ez manapság nagy érték!

A települések közösségei komplex társadalmi, gazdasági egységet alkotnak. Mindenkinek megvan a maga feladata. Minél kisebb a település, minél jobban sújtott különféle hátrányokkal, minél nagyobb az elvándorlás, és minél jellemzőbb az elöregedés, annál kisebb a lehetőség a belső munkamegosztásra. Egyre nagyobb szerep hárul a tanya- és falugondnokra. Egyre sokoldalúbb felkészültséget, munkavégzést feltételez a részéről. Hosszú távon ő lehet a falu, tanyai közösség megmaradásának záloga.

A falu-, tanyagondnok munkaköre nem egy lezárt felsorolás, hanem lehetséges szolgáltatások gyűjteménye. Nap, mint nap újabb feladat találja meg, vagy újabb feladatot talál magának. A munkaköre nem is fejezi ki igazán, hogy mit csinál. És nem csak az a lényeg, hogy mit csinál, hanem az is, hogy hogyan. Magától értetődően teszi a dolgát. Észreveszi, ráérez a hiányra, szükségre, igényre, jobb esetben lehetőségre.

Ahogy Kemény Bertalan fogalmazott, a falu-, tanyagondnok „értelmes, becsületes munkájával a helyi ÉRTELMESSÉG kiemelkedő példaemberévé válik. Nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre.” A falugondnok ennek a képességmegtartó népességnek a jeles, iránymutató tagja. A falugondnok a vidékfejlesztés elemi egysége.

Kemény Bertalan – nagyon előrelátóan – már a 2004-ben megjelent Falugondnokság – a vidékfejlesztés szelíd módszere című kiadványban leszögezte, hogy több figyelmet és jelentőséget kell fordítani munkánk során a falu- és a vidékfejlesztés kérdéseire.

A mai kor kihívásai a tanya- és falugondnokoktól egyre sokoldalúbb felkészültséget követelnek meg. Az Emberi Erőforrás Minisztérium által engedélyezett központi képzési program alapján szervezett 260 órás (156 óra elmélet, 104 óra gyakorlat) tanfolyam jellegű képzés, a falugondnokok alapképzése erre próbálja felkészíteni a résztvevőket.

A képzés célja a falu- és tanyagondnokok felkészítése a kistelepüléseken, tanyákon végzendő alapfokú szociális szolgáltató feladatok ellátására; a hivatalokkal, intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartásra; a rászorulóknak megfelelő segítségnyújtásra; emberi kapcsolatok ápolására a település lakosaival, rászorulóival; a hagyományok, az összefogás erősítésére, a közösségi alkalmak megteremtésére. A képzőhelyek egyike a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete.

Az Oktatási Program komplexitását jól mutatja, hogy az alapismereteken túlmenően társadalom – és közösségismerettel, az ember és környezetével is foglalkozik. Integrálja a szociális munka és a segítő foglalkozás tudásanyagát az egészségügyi, jogi ismeretekkel, a járművek üzemeltetésével és műszaki előírásaival kapcsolatos jártassággal. A képzésbe fontos helyet kap ezen kívül a kommunikációs készségek fejlesztése, szakmai önismeret, a terepgyakorlat és a szupervízió is.

Az Oktatási Program összetettsége, magas óraszáma is hozzájárulhat, hogy a tanya-, falugondnoki foglalkozást űző, tettre kész emberek hivatásuknak érezzék a munkájukat.

A képzésen rendszerint 20-23 hallgató vesz részt Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Csongrád, Tolna és Baranya megyékből.

A falugondnokok alapképzésén a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete felkérésére a falugondnokság és a vidékfejlesztés kapcsolatáról Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelőse tart előadást a tanyagondnokok számára.

Tóth Márta

MNVH Bács-Kiskun megyei területi felelős

Következő Előző

Következő Előző
Share Button

Olvasson tovább

Gutai Varróműhely

Nézőpont kérdése, hogy milyen szemszögből tekintünk a Gutai Varróműhelyre. Civil vagy versenyszférai szemmel ez a …