2019 június 26 - szerda

Fiatal Gazda Konferencia – 2019

2019. február 22-én került megrendezésre Budapesten, a Park Inn by Radisson Hotelben a 2019. évi Fiatal Gazda Konferencia az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége szervezésében.

A konferencia cím választásával, “Megújuló agrárium”, arra kívánt utalni a szervező AGRYA, hogy a változások éve lehet a 2019. év. Így a rendezvény első részében, amely az agrár szabályozás, a támogatás politika változásaira fókuszál ennek megfelelő témák kerültek elő. Szó volt az EU támogatási ciklus agrártámogatási kereteiről, céljairól, tartalmáról, az adózási rendszer és a földtörvény változásairól, a gazdák jövedelmét nem kis részben befolyásoló piaci folyamatokról.

 

 

A konferenciát – Gémes László köszöntőjét követően – Dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. Az agráriumban a generációváltás nemzeti ügy, a döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a stabil alapot jelentő feltételeket, az eredményes és hosszútávon fenntartható gazdálkodás lehetőségeit. Nagy István elmondta, a szaktárca dolgozik azon, hogy a következő időszakban 100 ezer hektárral növekedjen az öntözött területek nagysága Magyarországon, tavasszal útjára indítják a nemzeti öntözési központot, amelynek feladata lesz a termelők segítése a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az osztatlan földtulajdon rendezetlensége gúzsba köti a mezőgazdaság versenyképességét, példaként említette, hogy Magyarországon előfordul olyan helyzet is, hogy egy hektár területnek mintegy 300 tulajdonosa van. A helyzet rendezését célzó törvénycsomagot elkészítették, amely a tervek szerint még az idén hatályba léphet – tette hozzá.

 

 

Kitért az agráriumban a kapacitásbővítést, hatékonyságnövelést szolgáló jelentős forrásokra, és szavai szerint azon dolgoznak, hogy a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusban is a támogatás összege legalább megközelítse a mostanit. Jelentős összegekkel támogatják a fiatalokat abban, hogy a vidéki életet válasszák, 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban, amikor a támogatások eredményei megmutatkoznak a földeken és gazdaságokban – mondta. A generációváltás elősegítésére pedig több érdekképviselet bevonásával, – köztük az Agrya szervezettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) – szakpolitikai programot dolgoznak ki.

A miniszter felhívta a fiatal gazdák figyelmét arra, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatásban egyebek mellett szerepel a porta, a melléképületek fejlesztése is.

Dr. Nagy Istvánt követően Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott előadást „A Vidékfejlesztési Program előrehaladása, új támogatási lehetőségek” címmel. Bevezetésként elmondta, hogy eddig összesen 74 pályázat jelent meg, több mint 1500 Mrd forintos keretösszeggel. Ebből 56 db felhívás került lezárásra, 1303 milliárd forintos keretösszeggel, 18 pedig továbbra is nyitva van, 268 milliárd forintos keretösszeggel. A kötelezettségvállalás nagysága 1305 Mrd forint (a keret 101%-a), kifizetés nagysága 394 Mrd forint (a keret 30%-a). Eddig mintegy 244 ezer db beérkezett és 176 ezer db támogatott kérelem (a jogosult kérelmek 75%-a!) van.

A legfontosabb feladatok a végrehajtásban jelenleg a támogatott kérelmekhez kapcsolódó előlegigénylések, változás-bejelentések, rész- és záró kifizetési kérelmek ügyintézése. Ezen feladatokat a Magyar Államkincstár, megyei Kormányhivatalok), továbbá bizonyos esetekben az Irányító Hatóság látják el.

2018. november 29-én módosult a közbeszerzési törvény, árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél nem klasszikus árajánlatkérő esetében 68 655 860 Ft, építési beruházásnál 300 millió Ft a jelenleg hatályos értékhatár. A támogatási összeg függvényében azon kedvezményezettek is mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól, akik már hatályos támogatói okirattal rendelkeznek.

Komoly problémát jelent sok nyertes, támogatói okirattal rendelkező pályázó számára mind a projekt összköltségének 12 hónapon belüli, 10%-ával való elszámolása, mind pedig a projekt teljes megvalósítása 24 hónapon belül. A pályázók számára lehetőség van – indokolt esetben, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztva – ún. kimentési kérelemmel felmentést kérni a 12 hónapon belüli, 10%-al való elszámolás alól, melyet egy változás-bejelentés formájában kell kezdeményezni. Vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy adott felhívások esetében a jelenleg hatályban lévő 24 hónap helyett több időt adjanak a projektek megvalósítására.

Kis Miklós Zsolt megemlítette, hogy több internetes oldal, pályázatíró cég hirdeti, hogy idén májusban várhatóak ismételten megnyitandó felhívások a Vidékfejlesztési Program keretében. Ezen állításokat kategorikusan cáfolta. Magyarország Kormánya kezdeményezte a Vidékfejlesztési Programban rendelkezésre álló források átcsoportosítását, a kevésbé népszerű felhívásokban megmaradt összegeket szeretnék átcsoportosítani azokra, ahol jelentős túligénylés mutatkozott vagy mutatkozik. 2019 második felében kapnak teljesebb képet a megmaradt forrásokról, a visszamondott pályázatokról, és akkor felül fogják vizsgálni adott felhívások esetleges újranyitását.

 

 

 

A fiatal gazda tematikus alprogram keretében segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket, beruházási jellegű fejlesztéseknél pedig a 40-50 százalékos alaptámogatás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók.  Ennek keretében 2018 decemberéig több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg, mintegy 1040 fiatal gazda számára – ismertette.

Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, amely 2016. december 20-án jelent meg. Az érintettek 2017. március 16-tól nyújthatták be támogatási kérelmüket, az irányító hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-től felfüggesztette, a felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban, mintegy 15 milliárd forint összegben – mondta az államtitkár.

Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy 2020 után is lesz uniós támogatás a fiatal gazdák számára, a jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani.

Érdekességként kiemelt egy általuk végzett felmérést is, mely szerint azon, a korábbi, 2007-2013-as ciklusban nyertes fiatal gazdák – akik számára lejárt a kötelező fenntartási időszak -, mintegy 2/3-a gazdálkodik továbbra is.

A Vidékfejlesztési Program keretében nyitva lévő lehetőségek közül jelenleg a legnagyobb érdeklődés a Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban című felhívást övezi, mely 2019. január 2. napja óta van nyitva. Eddig összesen 409 db kérelem érkezett be, 64,3 Mrd Ft támogatási igénnyel. A harmadik szakasz zárása március 4-én lesz, azonban akkor még biztosan nem függesztik fel a beadás lehetőségét.

A konferencia keretében partnerségi megállapodást írt alá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA és a T-Systems Magyarország Zrt. Az együttműködés arra a kölcsönös meggyőződésre épül, hogy a fiatal gazdálkodók által irányított versenyképes, hosszabb távon fejlődni tudó gazdaságok működése igényli az új, innovatív információ-technológiai megoldásokat.

Az együttműködési megállapodás aláírása után Kesjár Kamilla, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA társelnöke elmondta: a fiatal gazdák szakmai szervezeteként kiemelkedően fontosnak tartják, hogy a fiatal gazdálkodók körében minél inkább elterjedjenek azok az innovációk, amelyek gyakorlatban jól használhatóak, és amelyek segítik a gazdaságok tevékenységének megerősítését. A Szövetség álláspontja szerint a versenyképes gazdaságok tevékenységéhez nélkülözhetetlen a legújabb információ-technológiai megoldások alkalmazása. Ehhez kapcsolódóan kiemelt jelentőséggel bír, hogy a gazdálkodásukat kezdő fiatal gazdák könnyen elérjék a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható információkat, ismereteket.

„A digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. A technológiai fejlődés integrációja ezért a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság valamint az informatikai piac számára egyaránt kiemelten fontos feladat. Ennek egyik kiemelt területe az IoT megoldások folyamatosan bővülő alkalmazhatósági köre.” – mondta el Bódi Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese a megállapodás hivatalos aláírásán.

Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató helyettese a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után várható helyzetéről tartott tájékoztatást. Többféle rendelettervezet jelent meg, melyek alapján látható, miként kívánják átalakítani a szabályozási rendszert. Jelenleg nem tudjuk, mikor indul az új KAP, előzetes esélylatolgatások alapján 2023-ban csak. Az új ciklusban a jelenleginél 5%-al kevesebb forrást terveznek. A Vidékfejlesztési Programra 15%-al kevesebb forrást terveznek, viszont a társfinanszírozást minden tagállam esetében felemelnék 15%-ról 30%-ra. Ez ellen a javaslat ellen már most 16 ország tiltakozik egy közös nyilatkozatban. Továbbra is fontosak lesznek a beruházási, fejlesztési támogatások.

Az első panel további részében Papp Gergelyt követően, Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) igazgatója a mezőgazdasági termékek piaci kilátásairól; Dr. Cseszlai István a NAK stratégiai igazgatója az átalakuló adózásról és családi gazdálkodásról; Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium jogi főosztályvezetője a Földtörvény változásairól adtak tájékoztatást.

A konferencia második része az új technológiák, megoldások mindennapi alkalmazásáról szólt a kisebb-nagyobb gazdaságokban. Itt kapott helyet az a kerekasztal beszélgetés is, amelyben az agráriumhoz kapcsolódó különböző piaci szereplők mutatták be azokat a technológia-termelési változásokat, amelyek már itt vannak előttünk, amelyekre érdemes készülni, semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a nagy számú érdeklődők rendkívül sok, hasznos információval gazdagodhattak a kiváló előadóknak köszönhetően, és az AGRYA ismételten egy magas színvonalú konferenciát szervezett meg.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot Vanyúr Arnold, Baranya megyei területi felelős képviselte a konferencián.

 

 

A képek forrása: www.agronaplo.hu

Share Button

Olvasson tovább

Nemzetközi projektekkel a turizmus és gazdaságfejlesztésért Hajdú-Bihar Megyében

Hajdú-Bihar Megye gasztronómiai, természeti és közösségi értékeinek erőteljesebb és hatékonyabb kiaknázását célozza a megyei önkormányzat …