2019 április 20 - szombat

Szlovén-magyar gazdatalálkozó

A szombathelyi járás gazdáit tömörítő Kalász Gazdakör és Kulturális Egyesület gondos előkészítő munkát és pályázati sikert követően megszervezte az első szlovén-magyar gazdatalálkozót, mely már régi igény a vas megyei gazdatársadalomban.  A rendezvényről Zágorhidi Cigány Ákos MNVH Vas megyei területi felelős beszámolóját olvashatják.

A rendezvény célja az volt, hogy a „protokolláris tiszteletkörök” helyett a két ország gazdái közvetlenül megbeszélhessék a gazdálkodásukat aktuálisan érintő kérdéseket. A találkozónak az Őrségi Nemzeti Park szép új igazgatósági épülete adott otthont. Szlovéniából 14 gazda képviseltette magát a Muravidékről, magyar oldalról 15 fő Vas megye különböző pontjairól, valamennyien aktív családi gazdálkodók.

A regisztrációt követően Horváth Tamás a Kalász Gazdakör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és megosztott több hasznos információt a nap menetéről, majd átadta a szót V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékekért felelős miniszteri biztosnak, a térség országgyűlési képviselőjének. A képviselő úr beszédében összefoglalta a határ két oldalának közös történelmi múltját, hasonló mezőgazdasági jellegét, de a szocializmus alatt kialakult különbségeket is (szlovéniában nem volt téeszesítés), és hasznos közös munkát kívánt a nap folyamára és a későbbiekre is.

Ezt követően a Muravidéki Agrárkamara titkára is köszöntötte a résztvevőket, és örömét fejezte ki az összejövetel kapcsán, majd kifejtette, hogy Szlovéniában jóval kisebb az átlagos gazdaságméret, mint Magyarországon, gyakori a 2-3 hektáros termelő, de a nagyobbak is csak 60-80 hektárosok. Emiatt is náluk a fő prioritás most a helyi termékek előállításának és helyi értékesítésének támogatása.

A köszöntőket követően öt asztal köré rendeződtek a résztvevők, aszerint, hogy minden asztalnál mindkét országot képviselje valaki, mindenhol 5-6 fő. A fordításban a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületétől érkezett gazdák segítettek. Minden asztalhoz tartozott egy vezértéma és egy szakértő beszélgetésvezető. Az országgyűlési képviselő úr és a szlovén kamarai vezetők is helyet foglaltak egy-egy asztalnál.

Az öt kérdéskör az alábbiak szerint alakult:

  1. Mit érdemes termeszteni, milyen állatot érdemes tartani, mire van kereslet, min van haszon? Állattartás helyzete? Terményárak, kiszolgáltatottság a kereskedőknek? Közvetlen kereskedelmi lehetőségek (a kereskedők kizárásával) a két ország gazdái között?
  2. Helyi termékek (például: méz, sonka, sajt) előállításának helyzete, mik az akadályok, milyen az ellenőrző hatóságok hozzáállása, a piacra jutás lehetőségei? Helyi termékek piacra jutási lehetőségei, rövid ellátási láncok, helyben történő élelmiszer-előállítás fejlesztése, jó gyakorlatok?
  3. Agrár-érdekvédelem, agrárkamara, agrár-közigazgatás? Vadkár, vadász és gazdálkodó ellentétek? Erdőgazdálkodás szabályozása, vadkárrendezés szabályozása? Pályázatok, támogatások elérhetősége? Öntözés támogatása, kutak, csatornák, vízgazdálkodás támogatása?
  4. Birtok koncentráció, kicsik megmaradásának az esélye? Szövetkezés, együttműködés helyzete, lehetőségei? Munkaerő helyzet, a szakma elöregedése? Agrár- és élelmiszervállalkozások generációváltása elősegítése, jó gyakorlatok?
  5. Korszerű mezőgazdálkodás, precíziós gazdálkodás, termelői együttműködések ösztönzése? Fenntartható gazdálkodás, ökológiai és biogazdálkodás, nem megújuló energiaforrásoktól való függőség csökkentése? Génmódosítás – biotermelés?

Az öt témavezető: Mihályka Gyula szaktanácsadó, Gróf Rudolf szaktanácsadó, Kevy Albert turisztikai szakértő, Kalcsu Zoltán térségfejlesztő és Zágorhidi Cigány Ákos MNVH Vas megyei területi felelős.

Az általam vezetett csoport a 4. témakört dolgozta fel. Valamennyi gazda bemutatkozott az asztal körül, és mesélt gazdasága méretéről, tevékenységéről, nehézségeiről és tapasztalatairól. Szlovéniából egy főállású 80 Ha-os gazda, egy mellékállású 12 Ha-on gazdálkodó, és egy 2 éve alakult szociális szövetkezet képviselője (6 hektáron termelnek, és állítanak elő helyi termékeket) alkotta csapatunkat. Magyar oldalról két főállású répcalaki gazda, egy 100 és egy 120 ha-os, csatlakozott hozzánk. Megtudtuk, hogy a szlovén körülmények között elegendő a 80 Ha egy család eltartásához, és a jól működő gazdaságot sikerült egyben átadnia nemrégiben a fiának földestől, ingatlanostól, gépestől bérleményekkel együtt. A Muravidéken sokan foglalkoznak kisebb területeken mezőgazdasággal munka mellett, általában eladják a termelt javakat nem ők hasznosítják, de az elmúlt évek alacsony felvásárlói árai sokakat elgondolkodtattak már. Termelői együttműködésről a szlovén gazdák nem tudtak beszámolni, a répcelakiak viszont jó példával tudtak élni: másik két gazdatársukkal együtt közösen művelik meg a földjeiket, ha pl. vetés van megy mindenki, és négy géppel vetik be gyorsan mindegyikük földjét. A szakma elöregedése mindkét országban jelen van, de Magyarországon súlyosabb gondokat fog okozni kb. 10 év múlva. Ritkán kellett csak beleszólni a beszélgetésbe, ugyanis folyamatosan jöttek a kérdések, érdeklődtek a másik ország támogatási rendszeréről, a hatósági ellenőrzésekről, a felvásárlói árakról és fizetési szokásokról, stb.

Dél elmúltával már le kellett állítanunk a beszélgetést, lett volna még számos megvitatandó téma. Azonban vártak már minket a másik helyszínen, a bajánsenyei Határcsárdában. Közös ebédre invitáltak ide minden részvevőt a szervezők, melynek keretében a határ mindkét oldaláról megismerhettünk specialitásokat.

A muravidéki bográcslevest és a bujtarépafőzeléket kóstolhattuk meg, valamint 3 féle hurkából muravidéki disznótorost (például: hajdinás véreshurka), a magyaros rész halászléből, vadpörköltből, dödölléből állt. Desszertnek szlovéniai gibanicát (százrétű rétes) és őrségi tökösmákos rétest tálaltak a vendéglátók.

A rendezvény fő célja, hogy összeismerkedjenek a két szomszédos ország gazdái, megbeszéljék, milyen gondokkal küzdenek a gazdálkodás során, milyen megoldások vannak, miben lehetne együttműködni, megvalósult. A szervezők készítettek egy táblázatot mindenki számára, amelyben minden résztvevőnek az elérhetőségei (telefon, email) szerepelnek, így kétoldalú kapcsolatfelvételre is lehetőség van a továbbiakban. Közös igényként megfogalmazódott, hogy legyen folytatása az összejöveteleknek, ahol akár gazdasági haszonnal is kecsegtető közös akciók is megalapozhatók lennének. Szívből örülök, hogy részese lehettem ennek a minta értékű kezdeményezésnek.

 

Zágorhidi Cigány Ákos

MNVH Vas megyei területi felelős

 

 

 

Share Button

Olvasson tovább

X. JUNIOR EXPO 2019

Az Agria Universitas Egyesület 2010 óta rendezi meg minden évben a Junior Expo-t, a fiatal …