2019 július 18 - csütörtök

GRANOFARM Szakmai Nap az Innopellet morzsa szerves trágya jelentőségéről

Korszerű szervesanyag utánpótló anyagok alkalmazása a Duna-Tisza Közi Homokhátságon volt a témája a GRANOFARM Innovációs Operatív Csoport által szervezett szakmai napnak, amelyről Tóth Márta az MNVH Bács-Kiskun megyei területi felelősének beszámolóját olvashatják.

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növénytermesztés technológiák kifejlesztése és hasznosítása, melyek egyik legfontosabb eleme a szerves anyag utánpótlás és a vízháztartás, tápanyag szolgáltatás javítása tápanyag kimosódás csökkentésével, hasznos mikrobacsoportok talajba juttatásával.
Kecskemét és térsége különösen kitett a klímaváltozásnak a szélsőséges hőmérséklet ingadozás és csapadékelosztás mellett a csekély aggregátum stabilitású homoktalaj miatt.

2018-ban az Agrogeo Kft. azzal a céllal hozta létre a GRANOFARM csoportot, hogy a korszerű szerves talajtrágyák alkalmazását növénykultúrák termesztéstechnológiai és agrotechnikai sajátságaihoz igazítsa a gazdaságos termésszint elérése érdekében, költséghatékony formában.
A GRANOFARM csoport tagjai a kis- és középvállalkozásnak minősülő AGROGEO Kft., a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), Kósa Ferenc László szaktanácsadó, Czakó Szabolcs gazdálkodó, valamint Kalmár Ferenc és Sági Márk fiatal gazdák.

A szakmai előadásoknak a helvéciai Petőfi Sándor Művelődési Otthon adott helyett. dr. Mészáros István a megjelentek köszöntése és a település mezőgazdasági vonatkozású történetének bemutatása után a Csóka-Erdő Kft. munkáját ismertette.

Kósa Ferenc László szaktanácsadó a térségben gazdálkodók által alkalmazott szerves anyag utánpótlási módszereket, eljárásokat mutatta be. A tápanyag kijuttatást meghatározó tényezők a gazdaságokban a termelés szerkezete, a gazdaság mérete, technológia felszereltsége, földrajzi elhelyezkedése, területi adottságai, pénzügyi lehetőségei. A vizsgált gazdálkodók talajainak ellátottságáról kiderült, hogy CaCo3 és foszfor tekintetében jónak mondható, azonban a talajok kálium tartalma inkább csak közepes. A humusz tartalom sokkal riasztóbb képet mutat. Száz gazdaságból 52-nek gyenge, illetve igen gyenge, 40-nek pedig csak közepes a termőtalaja ilyen szempontból. A térségben jellemző szerves anyag utánpótlási módszerek a szerves trágya kijuttatás saját és vásárolt szerves trágyával, műtrágya kijuttatás, zöldtrágyázás, illetve különböző gyártási melléktermékek kijuttatása. A szaktanácsadó javasolta a tápanyag utánpótlással kapcsolatban, hogy a gazdák a kijuttatás előtt végezzenek alapos talajvizsgálatot. Itt nem elhanyagolható a megfelelő talaj mintavétel jelentősége, hiszen értékelhető és megfelelő vizsgálati paraméterek csak így állhatnak rendelkezésre. Figyelembe kell venni a növénykultúrák tápanyagigényét. Ismerni kell a kijuttatott anyagok beltartalmi értékeit. Fontos feladat a kijuttatás megtervezése és a folyamatos nyomon követés.

A mezőgazdaságban, a precíziós gazdálkodásban problémát jelent a szerves anyag utánpótlás hiánya, a talajok szerves-szén készletének csökkenése. S szerves trágya kijuttatására precíziós technológiák kifejlesztésére van szükség. A víz- és szénkímélő talajművelés kihívásokat állít a szerves anyag utánpótlásban. Klímakár csökkentő módszerek alkalmazására van szükség. Célravezető a hazai gyártású, hosszú hatástartamú szerves trágya termékek alkalmazása.

Magyarország biomassza alapú gazdasági potenciálja magában foglalja jelentős mennyiségben azokat a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti hulladékokat, melyekből magas hozzáadott értékű főtermék állítható elő. Hazánkban a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapok egy adott térségben koncentráltan, nagy mennyiségben keletkeznek, harmonikus tápelem összetételük, tetemes szervesanyag tartalmuknak köszönhetően kiváló talajtrágyának és talajjavító anyagnak minősülnek.

Az Agrogeo Kft. kutatás-fejlesztéssel, termésnövelő anyagok fejlesztésével foglalkozik 1988. óta. Immár több szabadalommal rendelkeznek – mondta el Szolnoky Tamás ügyvezető. Küldetésüknek tekintik a hazai és a nemzetközi piacokon elérhető granulált és pelletált szerves trágyák minősítését, értékelését, az alkalmazás és felhasználás helyéhez mérten a biomassza potenciál kiaknázását, a magas hozzáadott értékű szerves trágyák, komposztok bevezetését a precíziós gazdálkodásba, valamint az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági gépfejlesztést.
Az Innopellet szerves trágya termékcsaládjukat 2016-ban engedélyezte a NÉBIH. A mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok irányított, korszerű újrahasznosításával előállított Innopellet morzsa 100 %-ban magyar szabadalom alapján és hazai alapanyagból gyártott kiváló minőségű szerves trágya, mely kellemes földszagú, gondosan, 60 napon túl érlelik, nem perzsel, nem éget. Az istállótrágya komposzttal összehasonlítva számos paraméterében jobb összetételt mutat. Gyártásához 100 %-ban zöldenergiát használ a szarvasi Aufwind Scmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. Kiváló eredménnyel alkalmazható szántóföldi és kertészeti (zöldség-, gyógynövény-, dísznövénytermesztés, gyümölcs-, és szőlő ültetvényekben) kultúrákban, gyepeknél.

A résztvevők a gyakorlatban is ismerkedhettek az Innopellet morzsa szerves trágyával és precíziós kijuttatásával a rendezvény házigazdája, a Csóka-Erdő Kft. gazdaságában, mely egy homokhátsági mintagazdaság. A társaság által hasznosított területek folyamatosan változtak az évek során ezzel egy időben a tevékenységi körök is bővültek. Jelenleg a társaság közel 4 ha szőlővel, 5 ha gyeppel és 9 ha szántóval gazdálkodik, valamint kapcsolódóan juhtenyésztéssel is foglalkozik. A gyakorlati bemutató erő- és munkagépeit az előadók biztosították és mutatták be. Pap Jenő, a Kubota traktorok magyarországi forgalmazója képviseletében a precíziós gépesítésről tartott előadást. Bűtös György Vektor Mezőgép Kft. régióvezetője a precíziós munkagépeiket mutatta be. Köztük azt az ID David trágyaszórót, amivel a bemutató során a szőlőültetvényben közvetlenül a tőkéhez a talajba injektálták az Innopellet morzsa szerves trágyát.

A bemutató jól példázta a Homokhátság gazdálkodási nehézségeit, hiszen a hetek óta tartó csapadék nélküli időszak miatt a résztvevők bokáig süllyedtek a sívó homokban. A homokot a szemünkbe fújó hatalmas szél pedig a deflációs talajpusztulás égető problémáját demonstrálta. Mindez jól alátámasztotta a talajforgatás nélküli precíziós gazdálkodás, szerves trágya utánpótlás szükségességét.

Share Button

Olvasson tovább

Szarka Antal szarvasmarha-és sertéstartásának kisüzemi fejlesztése

Szarka Antal őstermelő 13 éve gazdálkodik egy Mezőtúr közelében kb. 6 km-re található tanyán.. Fő …