2019 június 20 - csütörtök

3. Horvát Vidéki Parlament

Május 20. és 23. között került megrendezésre a horvátországi Vodice városában és Tisno településen (valamint a 10 tematikus csoportmunkának helyszínt biztosító településeken) a 3. Horvát Vidéki Parlament (3. Hrvatski Ruralni Parlament), melynek középpontjában az “Okos Falvak Program”, a 2020 után Közös Agrárpolitika, és Horvátország Nemzeti Fejlesztési Stratégiája állt. A 4 napos rendezvény főszervezői a Horvát Vidékfejlesztési Hálózat, a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium és More 249 LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) voltak.
Összesen több, mint 300 résztvevője volt az eseménynek, melyen képviseltette magát a főszervezők mellett minden horvátországi LEADER HACS, őstermelők, mezőgazdasági és az agrárdigitalizációval foglalkozó vállalkozások, az Európai Bizottság előadói, továbbá a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is, Vanyúr Arnold, Baranya megyei területi felelősünk révén, akinek legfőbb feladata – horvát nyelvtudásának köszönhetően -, tevékenységünk ismertetése, a kapcsolatépítés, a Vidékfejlesztési és a Magyar Falu Programunk bemutatása lesz.

Az első nap programjában a regisztrációt követően a résztvevők hivatalos köszöntése és közös vacsora szerepelt. Albert Varga, a Horvát Vidékfejlesztési Hálózat elnöke, mint az esemény főszervezője, nagy szeretettel üdvözölt mindenkit, majd kiemelte, a rendezvény fő célja, hogy túlszárnyalja a 2015-ben és 2017-ben szervezett Vidéki Parlamenteket mind tartalmában, mind színvonalában. A 4 nap fő témája az “Okos Falvak Program”, ennek megfelelően mind Horvátországból, mind Európából különböző típusú szervezetek, szakemberek lettek meghívva, hogy minél több oldalról tudjanak tapasztalatok cserélni, javaslataikkal segíteni a horvát települések ilyen irányú fejlődését az elkövetkező időszakban.
Goran Pauk, a Šibenko-kninska županija elöljárója felhívta a figyelmet arra, hogy a járás és a térség fejlődésének alapjai a turizmus és a gazdaság fejlesztése úgy, hogy megőrzik tradicionális termékeiket, és minél szélesebb körben ismertté teszik azokat.
Nelka Tomić, Vodice Polgármester Asszonya a város és a térség értékeinek ismertetését követően kifejezte azon törekvéseiket, hogy az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra összefogásával mind az élhetőség, mind a turizmus szempontjából Horvátország egyik legkedveltebb célpontját kívánják megvalósítani.
Tomislav Tolušić, horvát mezőgazdasági miniszter örömét fejezte ki, hogy az idei évben is aktív résztvevői a rendezvénynek, mely kulcsfontosságú a horvát vidékfejlesztésben. Közelednek a jelenlegi ciklus végéhez, de már folynak a következő időszak előkészületei is. Legfőbb céljuk, hogy munkájukkal, a rendelkezésre álló források segítségével felzárkóztassák a vidéket, és biztos megélhetést, vonzó jövőképet biztosítsanak az ott élők számára. A 2014-2020-as időszakban ennek megfelelően például több, mint 1 000 fiatal gazda és 2 600 családi gazdaság számára nyújtottak támogatást. Az elérni kívánt célokat csak a Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika segítségével nem lehet elérni, hanem teljeskörű összefogás szükséges a legalsóbb szinttől a legfelsőbbig. A résztvevőket videóüzenetben köszöntötte Phil Hogan, az Európai Bizottság agrárbiztosa is.

A második napon az Európai Bizottság részéről Stefan Jensen és Tom Jones mutatták be az “Okos Falvak” programot, mely mind a jelen, mind az elkövetkezendő időszakban kulcsfontosságú szerepet tölt be a vidékfejlesztésben. Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát. Az Európai Unió azt szeretné előmozdítani, hogy forrásokat lehessen juttatni azoknak a településeknek, amelyek a jelenkor infrastrukturális előnyeihez nem, vagy csak korlátozva férnek hozzá. A résztvevőket Tugomir Majdak, vidékfejlesztési államtitkár köszöntötte. Ismertette a horvát mezőgazdaság eredményeit, valamint az agrárium előttünk álló európai kihívásairól szólt. Nehéz lenne elképzelni a mezőgazdaságot a Közös Agrárpolitika nélkül, a horvát mezőgazdaság szerkezetének is a KAP az alapja. Ez egy olyan politika, ami széleskörű támogatást élvez a tagállamok körében. A részletszabályozásairól lehet vitatkozni, de alapvetően mindenki támogatja a KAP létezését. Ez nagy segítséget jelent, mert az Európán kívüli területek sokkal olcsóbban termelnek, így szükség van az európai termelőket támogató politikára.
Spomenka Đurić, az Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság részéről részletesen ismertette Horvátország 2030-ig szóló Nemzeti Fejlesztési Stratégiáját, a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, azok kapcsolódását a Közös Agrárpolitikához.
Svetlana Edmeades a Világbank és Nikša Tkalec a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium részéről egy részletes elemzést mutattak be a horvát Vidékfejlesztési Programról, a források felhasználásról.
Krešimir Ivančić, a Horvát Mezőgazdasági Minisztérium képviseletében a 2020 utáni új Közös Agrárpolitika (KAP) kialakításáról tartott prezentációt.
Az elmúlt lassan másfél év uniós szintű szakmai fórumai, illetve a készült vitaanyagok alapján elkészültek a Bizottság konkrét javaslatai a Közös Agrárpolitika szakmai és költségvetési keretéről.

A Rendelet alapján a tagállamok jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatás- politikájuk kialakításakor, ugyanakkor fontos, általános célként kellene kezelniük az élelmiszerbiztonságot hosszú távon biztosítani tudó, környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését; emellett az egyes területeken átívelő, úgynevezett horizontális célként az innováció és digitalizáció ösztönzését, és az új tudás hasznosításával a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését. A nagyobb tagállami mozgástér lehetővé tenné a helyi körülmények fokozottabb figyelembe vételét, viszont nagyobb felelősséggel és elszámolhatósággal is járna.
Mindezt megvalósítandó, a Bizottság szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Stratégiai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (pl. közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait. Mindkét pillér pénzeit csökkentenék: a közvetlen támogatásokat kisebb mértékben, mintegy 13%-kal, míg a vidékfejlesztést radikálisan megvágnák, nagyjából a források negyedét vennék el. Ezeket a pénzeket mind a migrációra és a bevándorlók „integrálására” fordítanák. Itt folyik a harc a pénzek elosztásáról, sorsáról.

A Rendelet 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi úgynevezett specifikus célkitűzést határoz meg, melyekre alapozva a tagállamok kialakítják támogatáspolitikájukat. A célkitűzések a gazdasági életképességre, a termelők támogatására, egy magasabb szintű környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményre, valamint a vidéki térségek fenntarthatóságára koncentrálnak.
A KAP Stratégiai Tervben a tagállamok választják ki, hogy a fenti célok teljesítését – figyelembe véve a helyi sajátosságokat – milyen intézkedésekkel kívánják elérni. A választható intézkedéseket viszont a Rendelet rögzíti majd.
Az intézkedések sikerességének, illetve általában a támogatáspolitika teljesítményének a mérésére a tagállamoknak továbbá a célok elérését alátámasztó tervszámokat és eredménymutatókat (ún. indikátorokat) is meg kellene határozniuk, a Rendelet adta keretek között. A KAP Stratégiai Terveket a Bizottság hagyja jóvá. A Stratégiai Terv végrehajtásáról a tagállamoknak évente jelentést kellene készíteniük, mely az uniós célok tagállami teljesítését, az indikátorok aktuális értékét foglalja magában. A Bizottság mind a tervezés, mind a végrehajtás során fokozottabban felügyelné, hogy a támogatáspolitika eredményessége biztosított legyen. A környezeti- és éghajlatvédelmi célok teljesülése tekintetében kielégítő teljesítményt nyújtó tagállamoknak 2026-ban „teljesítmény bónusz”-ként további KAP forráskeretet ítélhetne meg.
Fontos cél a generációs megújulás elősegítése is, így a közvetlen támogatások minimum 2% -nak megfelelő összeget a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kellene fordítani, amelyet a tagállamok egyrészt jelen kiegészítő támogatás odaítélésével, másrészt vidékfejlesztési támogatás pályáztatásával valósíthatnak meg. Az előadásokat követően, a nap második felében a résztvevők tematikus munkacsoportokban dolgoztak, és tehették meg javaslataikat a 2020 utáni Nemzeti Fejlesztési Stratégiával kapcsolatosan.

Május 22-én, a rendezvény 3. napján a résztvevők 10 csoportra oszlottak, és különböző helyszíneken, egy-egy adott témával kapcsolatosan hallhattak előadásokat, majd dolgozhattak ki megoldási javaslatokat.
Šibenikben, a Hotel Panoramaban, a résztvevők az új Uniós ciklus lehetőségeiről, a helyi szereplőknek a helyi döntésekbe való bevonásáról, a lakosok számára elérhető szolgáltatások digitalizációjáról értekeztek.
Dubravaban, a Banovi Dvori családi gazdaságban a jelenlévők arról tanácskoztak, hogyan tudjuk a környezeti értékeinket megőrizni a mezőgazdasági termékek előállítása során, valamint miként tudunk minél egészségesebb termékeket előállítani környezetünk károsítása nélkül.
Vodice városában, a Konoba Okit étteremben a fő téma az volt, mit tudunk tenni azért, hogy minél kevésbé használjuk ki a még meglévő természeti erőforrásainkat, és miért a vidéki falvak a legideálisabb színterei annak, hogy aktívan közreműködjünk a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásában.
Putičanje településen, a Morićevi Dvori fogadóban a résztvevők arról beszélgettek, hogy a települések digitalizációja mennyire változtatja és könnyíti meg az ott lakók életét, és még mi minden hiányzik ahhoz, hogy a horvát falvak valóban “okos falvak”-ká váljanak. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat képviseletében, Baranya megyei területi felelősünk, Vanyúr Arnold is ezen munkacsoport tagja volt.

Prvić szigeten, a Hotel Maestral adott helyszínt annak a diskurzusnak, melynek témája a vidéki településeken való maradáshoz elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra fejlesztése volt, továbbá az, hogy az alapvető szolgáltatásokat miként lehet elérhető tenni mindenki számára, beleértve még a különböző szigeten élőket is.
Tisnoban, a Hotel Borovnikban a csoportmunka középpontjában az állt, hogyan lehet jó gazdálkodóból jó üzletemberré válni, megoldás-e az együttműködés és a különböző szervezetekbe való tömörülés, a nagyobb állami szerepvállalás tud-e segíteni, ezen célok megvalósításában.
Jadrtovacban, a Testament Rendezvényházban arról cseréltek véleményt a résztvevők, hogy a horvát termelőket aggasztja-e vagy motiválja-e a piacon lévő konkurenciaharc, mi szükséges ahhoz, hogy felvegyék a kesztyűt az európai előállítókkal szemben. Mintegy 500 milliós, potenciális fogyasztó válna elérhető a számukra, és ennek megfelelően miért korlátozódnának csak a hazai, 4 és fél milliós piacra.
A Srima településen található Baraka Borozóban a csoport tagjai arról beszélgették, hogy sok más honfitársukkal ellentétben miért nem vándoroltak ki Ausztriába, Angliába, Írországba, Németországba, miért választották a Horvátországban maradást, és hogyan szeretnének sikeresek lenni hazájukban.
A Murteren található Tic Tac Étteremben a Horvát Fejlesztési Stratégiáról folyt az eszmecsere, mely 2030-ig összesen 17 fő- és 169 alcélt határozott meg, melyek nagyrésze érinti a vidékfejlesztést is.
Betina településen, a Konoba Treva Információs Központban a résztvevők a halászatról cseréltek véleményt, arról, hogyan tudnak megfelelni az európai piac kihívásainak, valamint milyen módon tudnak kialakítani egy ismert márkát az Adriai-tenger halaiból.
A 4 napos, rendkívül jól megszervezett, színvonalas rendezvény, május 23-án zárult, amikor is az előző napi csoportmunkák eredményei, konklúziói lettek bemutatva, továbbá a szervezők összegezték a tapasztalataikat az eseménnyel kapcsolatosan.

 

Share Button

Olvasson tovább

Nemzetközi projektekkel a turizmus és gazdaságfejlesztésért Hajdú-Bihar Megyében

Hajdú-Bihar Megye gasztronómiai, természeti és közösségi értékeinek erőteljesebb és hatékonyabb kiaknázását célozza a megyei önkormányzat …