2019 december 13 - péntek

Régi mesterségek és hagyományos gazdálkodás művelése Bogárzón

Makó külterületén, Bogárzón járt Benkő Zsolt az MNVH Csongrád megyei területi felelőse, ahol tanyájukon felkereste Kovács Pétert és feleségét, és az erről készült beszámolót olvashatják.

A fiatal házaspár, a tanyai, természet közeli életformát választotta. Mindketten régi mesterséget gyakorolnak és mellette gazdálkodnak, földet művelnek, haszonállatokat tartanak, mindezt úgy, hogy oda figyelnek a természet adta lehetőségekre. Péter szerint, hazánkban, Ő az egyetlen, szerszámkészítő kovácsmester, felesége Nóra, fazekassággal foglalkozik. Tevékenységük, világlátásuk, a természettel való kapcsolatuk, a hagyományos, paraszti kultúra szeretete és ápolása is összeköti őket.

Életéről, munkájáról az ifjú férjjel beszélgettem. Simontornyáról származik, ahol gyermekként tapasztalta meg, a hagyományos gazdálkodás mindennapjait, a szántó művelését, a gyümölcstermesztést és a szőlészetet. Fiatalként járta az erdőt, évente legalább 40 napot töltött a környékbeli erdőkben, sok élelmet szerzett, gombákat, gyógynövényeket, gumókat gyűjtött. Tehát megtanult, haszonvételezni a természetből. Erre példaként mutatott egy mogyorós lednek ágyon lévő, vegyes pálinkát, melyhez a lednek gumókat, a közeli legelőjükön gyűjtötte. Még Simontornyán, a várnál működő hagyományőrző csoportban, tanult meg és ellesett sok mindent. Részt vett házépítésben, méhészkedésben, erdőművelésben. A kovácsmesterség elsajátítását azzal kezdte, hogy egyszerű szerszámokat vásárolt, majd ajándékba kapott egy üllőt. Érettségi után, Dunaújvárosban megszerezte a szakmát. Érdekes régi kovács hagyomány részesei voltak, mikor is esküvőjükön, a kovácsmesterek jelenlétében, az ajándékba kapott üllő előtt kötöttek házasságot.

A szakma megszerzése után, méhészkedésben használt eszközöket készített. Ekkor döntötte le, hogy nem lesz alkalmazott és a saját lábán akar megállni. Sokat foglalkozott önfejlesztéssel. A szerszám készítés lett a munkájának lényege. Alapvetően régi szerszámok, modern megfelelőit készíti, és ezen szerszámok használatát ismerteti meg az emberekkel. Tűzi hegesztést alkalmaz. Kézműves vásárokon jelennek meg. Ilyen vásárban ismerkedett meg egy Ausztriában élő, idős mesterrel, akitől sok tudást és fortélyt szerzett. De ha talál egy szerszámot, akkor megkérdezi az időseket a használatáról. Például felfedezte az aszatolót, melyet régen gyomnövények eltávolítására használtak. Saját tanulópénzen kikísérletezi és újakat készít. Úgy tud jó szerszámot készíteni, ha használni is tudja. Képes egy régi kocsi rugólapjából, vagy csavar rugókból 100 évre szolgáló eszközöket készíteni.

Hagyományos gazdálkodással foglalkoznak, 50 hektár területen, melynek nagy része legelő, illetve van néhány hektár szántó, és zsombékos, lápos terület. Megvásároltak több tanyaépületet, melyeket fejleszteni kívánják, többek között a jelenleg futó Vidékfejlesztési Program adta lehetőségekkel. A művelt területen a természet szervezettségi szintjét szeretné növelni és nem a termelés intenzitását. Tervezik a terület egy részének fásítását, cserjék telepítését. Fás legelőket és erdősávokat hoznak létre. Ahhoz, hogy a szerszámok elkészítéséhez nyeleket nyerjen, nem kell a fákat kivágni. Illetve fontos megemlíteni, hogy a szerszám készítés kapcsán megismerte a felhasznált fafajokat és fontosabb jellemzőiket. Jó kapcsolatot ápol az illetékes vadásztársasággal, és amikor őzbakokat lőnek, az egyébként kidobásra ítélt lábszárcsontokat összegyűjtik számára, melyekből, például tűtartót vagy késnyelet készít. Lovakat, szarvasmarhákat, juhokat tartanak. A juhok gyapját feldolgoztatják és saját részre ruházat készül. Az állatok húsát feldolgozzák és többek között középkori receptúrák alapján, kolbászokat készítenek, de kóstoltam szárított húsféléket, mintha chipset ettem volna. Egyébként tele volt a kamra, száradó sonkákkal, szalonnákkal, kolbászféleségekkel. A konyhában számos saját készítésű agyag edényt, tálakat, mázas korsókat használnak.

A házaspár számára a kézművesség megélhetést biztosít, miközben ápolják, életben tartják, a több száz éves magyar kultúrát és hagyományokat.

 

 

 

Share Button

Olvasson tovább

Hegyesi Éléstár

A Makói Kistérségben elhelyezkedő Királyhegyes Községben él és gazdálkodik, Deák Szilvia állattenyésztő agrármérnök, sajtkészítő, aki …