2019 szeptember 20 - péntek

„Rajtunk múlik” előadássorozat

Újszerű előadássorozatot indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó Erdészeti Tudományos Intézet a szombathelyi Kámoni Arborétum látogatóközpontjában.

Az előadások célja, hogy több szemszögből megvilágítsák a klímaváltozás kérdéskörét az érdeklődők számára avatott szakértők tolmácsolásában. Fontos cél ez, hiszen sokat hallunk a témáról manapság, mégis kevés tényt ismerünk.

A sorozat első állomása a „Két tűz között válaszúton: Klímaváltozás és nemzetbiztonság a Közel-Keleten” címet kapta. Gyakran hallani azt a közhelyet manapság, hogy a jelenlegi Közel-Keleti káosz tulajdonképpen a klímaváltozás következménye, és, hogy Szíria összeomlása egy globális válság előhírnöke. Napjaink polarizált politikai légkörében egyre nehezebb elválasztani a zajt a jeltől, és szkeptikusan, nem a napi politika lencséjén keresztül tenni fel a kérdéseket. Létezik-e globális felmelegedés? Miért vette át a klímaváltozás a globális felmelegedés helyét a tudományos-politikai diskurzusban? Mi okozza ezeket a változásokat? Van-e rá hatásunk egyáltalán ezekre a globális folyamatokra? Hogyan megy át a klíma tudomány politikába, illetve egy fajta szekuláris vallásba? Milyen nemzetbiztonsági problémákat generál a klímaváltozás és mi okozta az általunk ismert Közel-Kelet széthullását? Ezekre a kérdésekre próbált meg választ adni Dr. Robert C. Castel előadásában.

Az Erdélyben született, de évtizedek óta Izraelben élő magyar szakember színes életutat járt be a Közel-Keleten. Libanonban szolgált az izraeli hadsereg kötelékében, majd az ottani rendőrségnél dolgozott, jelenleg az izraeli nemzeti parkok katasztrófavédelmi vezetője és az Israel Democracy Institute munkatársa.

Nemzetbiztonsági szakértőként mutatták be, de emellett fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nem klímatudós (nem ebből él, mint sokan mások), tehát úgy gondolja, semlegesen tud nyilatkozni a témáról.

Megfogalmazása szerint a klímaváltozás két nagy táborba osztja a társadalmat: az „igaz hívők” és a tagadók táborarára. Mindkét szélsőséget kerülni kellene, mint ahogy a téma politikai vagy erkölcsi kérdésként kezelését is a tudományos tények kihagyásával. A minden egyéb hatástól lecsupaszított valóságos tényadatokat kevesen vizsgálják önmagukban, pedig ez lenne egyedül a célravezető.

Az ENSZ egész világra kiterjedő kutatása szerint 196 problémakör megoldása lenne szükséges a Földön. Ezek közül csak egy a klímaváltozás, és lehet, hogy nem a legégetőbb… Saját katonai történetével példálózott, hogy nem mindig az a legsúlyosabb sebesült, aki leghangosabban ordít.

Az IPCC (ENSZ klímaügyi szervezete) 2018-as adatai alapján mindössze 1 Celziusfokkal nőtt 100 év alatt a Föld átlaghőmérséklete, a jelenlegi számítások szerint a következő 50 évben kb. 0,5 fokkal. A tengerek vízszintje az elmúlt 100 évben 30 cm-el emelkedett, jelenlegi tudásunk szerint a következő 100 évben kb. 50 cm-el fog nőni (nem 6 méterrel, ahogy korábban jósolták). Van időnk tehát elgondolkodni a megfelelő megoldásokon, nem kell kapkodni, és rossz döntéseket hozni.

Az kétségtelen, hogy van egy felmelegedési folyamat (ami már kb. 300 éve tart) és rapszodikusabbá is vált az időjárás, de ennek okát pontosan nem tudjuk, a széndioxid csak egy tényező. De azt is látni kell, hogy a Föld klímája folyamatosan változott a történelem során, periodikusan követték egymást felmelegedések és lehűlések. Azt sem szabad felednünk, hogy a hidegnek mindig több áldozata volt, mint a melegnek, a melegedés akár emberéleteket is menthet.

Ha közgazdasági szemmel nézzük, a klímaváltozás kezelése 1 dollár befektetése után 11 dollárt hozna a világnak, a túlnépesedés kezelése esetén 1 dollár nyomán 67 dollár keletkezne.

Mi igaz abból, hogy a szíriai polgárháborút a klímaváltozás okozza?

Szíriában 0,8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, néhány területén csökkent, máshol viszont nőtt a lehullott csapadék mennyisége 100 év alatt. Nem mérvadó tehát a változás, mégis több százezer ember halt meg a polgárháborúban, és milliók váltak menekültté. Nem lehet, hogy az emberi felelősség álcázására van szükség elméletekre? – tette fel a kérdést az előadó.

Mi okozza valójában a jelenlegi Közel-Kelet széthullását?

Az iszlám 1500 éve az arab törzsek egyesítésére jött létre, még ennyi idő után sem valósult ez meg. A törzsi törvények a legerősebbek még mindig. Teljesen más világ, mint azt gondoljuk Európában, nyugati fogalmakkal (nemzet, szabadság, törvény, demokrácia…) nem lehet értelmezni és pláne nem lehet megoldani a Közel-keleti helyzetet.

Stabilnak mondható államok alig jöttek létre (pl. arab emirátusok), mesterségesen egybegyúrt és erőszakkal egybetartott sokszínű konglomerátumok léteztek csak, melyek szétesését leginkább az Internet adta gyors információáramlás lehetősége indította el.

Az előadó két összegző gondolattal zárta előadását:

  1. A viszonylag homogén államokat nem szabad sokszínűsíteni Európában sem, mert szét fognak esni.
  2. Nem azzal oldjuk meg a szétesett Közel-keleti társadalmak problémáját, hogy a magunkét is hagyjuk, engedjük szétesni.

Az erősen gondolatébresztő előadást interaktív beszélgetés követte, melyet Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos lntézet igazgatója vezetett, és melyben nagyon aktívan részt vett a hallgatóság is.

A hiánypótló előadássorozat hamarosan folytatódik. Az előadó legközelebb egy szombathelyi szakember lesz, aki évtizedek óta a klímaváltozás hatásainak elemzésével foglalkozik.

Zágorhidi Czigány Ákos

MNVH Vas megyei területi felelős

 

 

Share Button

Olvasson tovább

A Takács tanya tejelő kecsketartásának és termék előállításának kisüzemi fejlesztése

Takács Adrienn tanyasi családban nevelkedett, ennek hatására 2010-ben kezdette el önállóan a háztáji gazdálkodást. 2012 …