2020 október 28 - szerda

Bemutatkozik Vál: történelem, költészet és sörfőzés

Vál település már az Árpád korban is lakott volt, ezt bizonyítják az akkor készült térképek is. Jelenleg a településen körülbelül 2300-an laknak. Az itt élők legfőképpen a mezőgazdaságban dolgoznak, de sokan használják ki a főváros közelségét (Budapest mindössze 45 kilométerre található innen) és a gyors beutazás lehetőségét munkavállaláskor.

Vál nevezetességei

Az Ürményi-kastély

Alsó szintje a török kiűzése után a jezsuiták rendháza volt. Ürményi József országbíró, a község földesura építtetett rá még egy szintet, s kapta meg máig is látható formáját. A fő építőmester valószínűleg Kasselik Fidél volt. Itt kell megemlíteni azt is, hogy Ürményi a kastély körül telepítette le a többnyire német mesterembereket, s ez volt az alapja a később kialakult faluközpontnak. A főutca egyes részeit még ma is gyakran Kisnémet és Nagynémet utcának hívják a helyiek. Az épület később Dreher Jenőé lett, innen az erős kötődés a sörfőzéshez.

A katolikus templom

A Váli-vízen átívelő kétlyukú hídon átsétálva, vagy átautózva már messziről látszik az út végén magasodó, méreteiben is lenyűgöző templom. Egy 1828-as püspöklátogatási jegyzőkönyvből azt tudhatjuk meg, hogy az ősi torony már a harmadik templomot szolgálta. Az első – háromhajós – templom a XII-XIII. században épült. A törökök várrá alakították, majd a felszabadító csapatok megérkezése előtt felgyújtották. Megmaradt két padja, oltárszekrénye, két fa oltári angyala. Kis mérete miatt az 1800-as évek elején felmerült egy új templom építésének gondolata.. A szerkezetkész templom 1824. augusztus 15-re készült el. Belső díszítése 1854-ig folyt. A templom alapterülete 1170 négyzetméter, így Fejér megye legnagyobb, Magyarország kilencedik legnagyobb temploma.

A középkori torony 

A katolikus templom mellett található a középkori gótikus templomtorony. Korát a kutatási eredmények a XV. századra teszik. Már a századelőn jelentős műemlékként tartották számon. Eredetileg a régi templom tornya volt, az új templomot Ürményi gróf ettől kicsit távolabbra helyezte el. Alaprajza négyzet alakú (6,9 x 6,9 m), belvilága 4,6 m x 4,1 m. Homlokzatain csúcsíves, ovális ablakok láthatók, legfelül a toronyórával.

A katolikus temető 

A régi temető az ősi templom helyén volt, amit az 1973. májusában elkezdett ásatások eredményei is megerősítenek. A mostani helyére – a templom mögötti gyönyörű környezetbe – 1768-ban került. Itt található az Ürményi-mauzóleum, a Burger-kápolna és a költő Vajda János szüleinek sírja is. A temető hangsúlyos része az Ürményi-mauzóleum, ami a templom mögötti domboldalon, a lépcsőkön felsétálva hamar a szemébe tűnik a látogatónak.

A Vajda-ház

Jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelye. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. 

jelenleg a településen több nemzeti és uniós támogatással megvalósuló fejlesztés folyik. Ezekből kiemelkedik a közintézmények energetikai fejlesztése, az óvoda, iskola infrastrukturális fejlesztése, a kerékpárút-megálló fejlesztése és a zöld építőipari tranzitfoglalkoztatás a Váli-völgyben. Jelenleg a legnagyobb feladat az Ürményi kastély komplett felújítása, amelyre támogatást is nyert a település. Lesz itt mások mellett sörtörténeti tárlat, kézműves sörfőzde, kiállítások, pinceszínház, és a park is megújul.

Forrás: Kutai Tibor, Fejér megyei területi felelős

Share Button

Olvasson tovább

Csanádalberti példaértékű fejlesztése a közös akarat eredménye

A közel 500 fős Csanádalberti Csongrád-Csanád Megyében, a Makói Járásban, a Maros hátságon fekszik. A …