2017 július 20 - csütörtök

Elnökség

Az MNVH céljainak megvalósításáért a kilenc tagú elnökség felel.  Az Elnökség feladatkörében eljárva többek között elfogadja az MNVH Cselekvési Tervére vonatkozó javaslatot, meghozza a feladatkörébe tartozó döntéseket, javaslatot tesz az MNVH költségvetési forrásaiból finanszírozandó egyes programokra. Az Elnök személye változatlan maradt, a pozíciót a továbbiakban is Sáringer-Kenyeres Tamás tölti be.

Az Elnökség további tagjai:

 

Az MNVH elnöke:Sáringer-Kenyeres Tamás

IMG_1624_270813_4cSokszínű életpályája során mindvégig szoros kapcsolatban állt a vidékkel, a kisvárosi, falusi, tanyasi emberekkel. Ismeri és megérti a mai Magyarország, úgynevezett vidéki életének szépségeit és problémáit egyaránt. Hiszi, hogy mint magát is vidékinek valló polgár nem kaphatott volna szebb feladatot, mint az általa szeretett és megbecsült, magyar vidék fejlődésének segítését. 1961-ben született Keszthelyen, katolikus család harmadik gyermekeként. Szülővárosában végzett tanulmányainak befejezését követően, a képzettségének megfelelően, mint agrármérnök Tolna megyében helyezkedett el. Munkáját ekkor egy állami gazdaság tanyasi kerületének központjában végezte, ahol feleségével és leánygyermekével élt. Néhány év után egy Somogy megyei termelő szövetkezetben kapott munkát, falusi szolgálati lakással. Itt született meg első fiúgyermeke. Tanulmányait tovább folytatta, megszerezve a növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöki másoddiplomát. Egy nyilatkozatában azt mondta „Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy életünk legboldogabb időszakát tanyán és falun, a vidéki emberek közt éltük – sokukkal máig tartó barátságot kötöttünk”. A kilencvenes évek elejére az átalakuló mezőgazdaságban, nem volt könnyű vidéken alkalmazottként élni, ezért változtatott. Egy multinacionális világcég megkeresését elfogadva, mint növényvédelmi és agrokémiai szakmérnököt alkalmazták területi képviselő munkakörben. A DuPont de Nemour Ltd-nél nyolc évet töltött, sok munkával és még több tanulással. Elsődleges feladata a mezőgazdasági termelők és kereskedőkkel való kapcsolattartás, a vidék változásainak követése volt. Időközben megszületett második fiúgyermeke – immáron Keszthelyen. Az ezredforduló vállalkozóként érte, a szakterületéhez kapcsolódóan növényvédő-szerek forgalmazását és növényvédelmi tanácsadást végzett. Mint családi vállalkozó kapcsolódott be és vette át édesapjától, Dr. Sáringer Gyula akadémikustól, a már évek óta vele közösen folytatott, szúnyog-gyérítésekhez kapcsolódó fejlesztési és szakértési tevékenységet – amit a mai napig nagy lelkesedéssel folytat. Munkája mellett a közéletnek is aktív szereplője, számos civil szervezetnek tagja és alapítója, működésük aktív résztvevője ma is. Legnagyobb szakmai és emberi elismerésnek tekinti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara két cikluson át betöltött Zala megyei elnökségét. Mindezen munkákkal párhuzamosan az önkormányzati életben is aktív volt, több tisztséget töltött be a Zala Megyei Önkormányzatnál, mint Kereszténydemokrata Néppárti képviselő. 2010-ben Zala megyéből listás képviselőként került a parlamentbe, ahol négy szép, érdekes és kihívásokkal teli évet töltött el. Tagja volt a Mezőgazdasági bizottságnak, számos más törvény mellett aktívan részt vett a Földforgalmi törvény megalkotásában. Az Európai Ügyek- és a Szociális bizottságnak tagja, valamint az Élelmiszerbiztonsági albizottságnak elnöke volt. A 2014-es választások után a szakmájából adódóan a hozzá közel álló mezőgazdasági, és vidékfejlesztési tevékenységi körökben ajánlotta fel segítségét. 2015. január 1-től az MNVH elnöki pozícióját tölti be. Ennek kapcsán céljai közt jelölte meg az MNVH által létrehozott értékek megőrzését, méltó módon történő továbbvitelét. A jelenleg működő MNVH korábbi tevékenysége – a kitűnő elődök vezetésével – elérte a célját, szervezete kialakult. A megyei referensi hálózat létrejött és erősíti a szervezet helyi tevékenységét tizenkilenc megyében. Az Elnökség összetétele és szaktudása is garancia a szerteágazó vidékfejlesztési tevékenységek szakszerű szervezésére és irányítására. Az új elnök további célként nevezte meg a szervezet tevékenységének „finomhangolását”, melynek célja a felgyorsult világ kihívásaira adott időben történő reagálás, a felmerülő kérdésekre történő megfelelő válaszadás a vidék felemelkedése érdekében. Megismerve a vidéken élők fejlődés iránti igényét, törekvéseit, tudja, hogy gyorsan és hatékonyan kell az információkat továbbítani, a döntéshozók felé, megteremtve a továbbítás közvetlen vagy közvetett lehetőségét. Vallja, hogy „ha a szándékok a megfelelő időben találkoznak, akkor létrejöhetnek a mindenki számára kielégítő kompromisszumok, a legjobb megoldások”. Sáringer-Kenyeres Tamás szerint „A magyar vidék felemelkedése és újra vonzóvá tétele a ma feladata, gyorsan és hatékonyan kell cselekedni, nincs vesztegetni való idő”

 

Dr. Beer Miklós, váci megyéspüspök

Beer MiklósBudapesten született 1943-ban. Családját 1951-ben kitelepítették egy szabolcsi faluba. Itt ismerkedett meg a vidéki élettel. Később Zebegényben élt a család, ahol ugyancsak kertműveléssel, gyümölcstermesztéssel, állattartással, erdei munkával tartották fenn magukat. A gyerekkori élmények meghatározták életszemléletét és a vidék problémáinak érzékeny képviseletét. Vácott érettségizett bejáró diákként 1961-ben. Budapesten végezte a teológiát. Esztergomban szentelték pappá 1966-ban. Néhány éves budapesti káplánság után, saját kérésére, vidékre helyezték. Előbb Márianosztrán, majd Pilismaróton és Dömösön volt plébános. Közben az Esztergomi Teológiai Főiskolán tanított filozófiát. 1997-től Esztergomban a Főiskola rektora lett, majd 2000-ben segédpüspökké szentelték. 2003-ban nevezték ki a Váci Egyházmegye vezetőjévé. Az ország egyik legnagyobb egyházmegyéjéhez tartozik a teljes Nógrád-megye, Pest-megye nagyobbik fele, Jász-Nagykun-Szolnok megye, jelentős része valamint Hatvan környéke. Püspöki szolgálatának kezdetétől aggódva figyeli a falvak elöregedésének folyamatát és egyáltalán a vidék életének napi gondjait. 2013-ban megalapította az Egyházmegyei Vidékfejlesztési Irodát, ahol nyolc főállású munkatárssal és sok önkéntessel szervezik a kiskert-programot, az iskolakert-programot, részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében, lebonyolításában, több helyen indítottak helyi piacot, elindította a „Váci Kosár” vásárlói közösséget, megalapította a Váci Egyházmegye Elismert Személye védjegyet, vetőmag-akciókat szervez és tanfolyamokat indít a felnőttképzés keretében. Tájba illő öshonos gyümölcsfákat telepített plébániák kertjeibe. Az Egyház fontos küldetésének tartja, hogy a helyi egyházközségek a lelkipásztorok irányításával egyre több családi vállalkozást, helyi termelési programot támogassanak, a piacra jutást elősegítsék. Az Iroda révén az egyházmegye jelen van fontos vidékfejlesztési összejöveteleken, konferenciákon, rész vesz ilyen irányú pályázatokon, saját maga is szervez különféle szakmai konferenciákat, műhelybeszélgetéseket, közösségeket épít. A püspök kiemelt pasztorális feladatnak tekinti az elnéptelenedő falvak további leépülésének megállítását, és a felzárkózás lehetőségeinek elősegítését a katolikus egyház sajátos eszközrendszerével. Az Iroda munkatársain keresztül, de sok esetben közvetlenül is aktív szerepet vállal a különféle vidékfejlesztési programok kidolgozásában.

 

Ékes József, volt országgyűlési képviselő

Ékes József_képAjkán született, 1951-ben. Nős, három gyerek édesapja. Munkássága során több területen is dolgozott, a legtöbbet országgyűlési képviselőként 1998 és 2014 között. Nevéhez fűződik az Új Atlantisz Térségfejlesztési Társulás 1996-os alapítása is, ahol alapító elnökként vett részt a munkában. Számos testületben töltött be vezetői vagy tag pozíciót. 1997 és 2002 között vett részt a Veszprém megyei Területfejlesztési és a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységében, mint alapító tag. Szintén alapító tagja volt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak. Az Országgyűlésben is több bizottság tagja volt. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 1998 és 2006 között, az EU Integrációs Ügyek Bizottságának 1998 és 2002 között. Aktívan működött közre két éven keresztül az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságában alelnökként (2002-2004) és tagként az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi Bizottságban (2004-2006) is. 8 éven keresztül volt elnöke az Országgyűlés Osztrák-Magyar IPU Baráti Tagozatának. Tagként vett részt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának munkájában 2006 és 2014 között, valamint a Költségvetési Bizottságban (2010-2014) is. Európai Uniós szinten is igényt tartottak munkájára, több pozícióban is. 2000 és 2014 között tagja volt az Európa Tanácsnak, valamint az Európa Tanács Agrár-környezetvédelmi Bizottságának is. 2003 és 2004 között megfigyelő státuszú képviselőként vett részt az Európai Parlament munkájában, 2004-ben pedig már képviselői pozícióban dolgozott a testületben. Szintén 2003 és 2004 között volt helyettes vezetője az Európai Parlament Magyar Néppárti frakciójának. Politikai karrierje mellett két alkalommal is vállalt kiemelt szerepet Ajka város életében. 1994 és 1998 között a város alpolgármestereként, 1998 és 2002 között pedig a város polgármestereként dolgozott a városi sikerekért.

 

Fülöp Tibor, okleveles építész

Fülöp Tibor József-Arckép1985-ben született Zalaegerszegen, a zalai megyeszékhelyen, a dimbes-dombos Göcsej kapujában. Szülővárosában, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányaimat speciális matematika tagozaton, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök karára azzal a céllal, hogy hazatérjen tervezni Magyarország egyik legzöldebb és legvirágosabb városába. Az egyetemi oktatás során megismerkedett mesterével, Turi Attila építésszel és rajta keresztül Makovecz Imrével, illetve az általa vezetett Kós Károly Egyesülés vidékfejlesztési munkájával. Megismerve a 2001-ben pusztító tiszai árvíz után végzett újjáépítési munkájukat és a népművelőkkel közösen megvalósított Faluház mozgalmat, Tibor is hasonló tervezési munkákban akart részt venni. Óbudai tervező irodánkban, a Triskell Kft-ben töltött közel egy évtized alatt a budapesti tervezési munkák helyett Csengertől Őriszentpéterig járták a vidéket, tervezték a közösségi épületeket. Közben sok színes településsel és igazi közösségvezető polgármesterrel ismerkedett meg a munka kapcsán. A gazdasági válság évei alatt is részt vehetett a makói és a szekszárdi belváros átalakulásában vagy menthetett meg egykor patinás épületeket, mint a géberjéni Jékey-kúria vagy a Hévízfürdő és Szent András Reumakórház Fogadóépülete. Tapasztalatokat szerzett a Kós Károly Egyesülés főépítészei mellett rezidensként, állami főépítészi vizsgát tett. 2010-ben dolgozhatott egy katonás rendszerbe tagozódva a tavaszi borsodi árvíz felmérési és tervezési munkáiban szervezőként, majd ősszel az ajkai vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítésében és romeltakarításában. Kilátástalan sorsú településeknek és embereknek kellett visszaadniuk a hitét a lakóhelyükön, hogy elkerüljék az elnéptelenedést, a demográfiai katasztrófát is. A helyieket is aktívan bevonták a tervezésbe és lakóépületeik között vonzó közösségi tereket is létrehoztak, ahol újra szerveződhetnek a közösségek. Egy országos vándorkiállítást és nemzetközi konferenciát szerveztek Újratervezés/Redesign címmel, ahol összehasonlították a magyar állam segítségnyújtását a természeti katasztrófák után más külföldi országokéval. Azóta is segédkezik kiállítások szervezésében a Héttorony Fesztivál keretében vagy a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány életműgondozó tevékenységében. Utolsó fővárosi munkájaként a Magyar Nemzeti Sportközpontok építész irányító tervezőjeként a Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 48 településen járva irányított egy mérnökcsapatot a mindennapos testnevelési órák helyszínéül szolgáló tornatermek és tanuszodák létrehozásában. Zalaegerszegre 2015-ben költözött vissza építész párjával, ahol folyamatosan végez értékmegőrzést a leromlott belvárosi épületállományon. Azóta közösen próbálják felvenni a vidéki polgári élet ritmusát egy újra dinamikusan fejlődő városban.

 

Kovács István, Oszkói Hegypásztor Kör elnöke

1972-ben született Szombathelyen. Oszkóban, egy kis Vas megyei faluban nőtt fel, ahol már a középiskola első éveiben bekapcsolódott a helyi közösségi életbe. A Hegypásztor Kör elnökeként mind a mai napig szervesen kötődik a faluhoz és a térséghez. 2009-óta Szombathelyen él feleségével és három lányával. 1991-ben érettségizett a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban, majd a Budapesti közgazdaság-tudományi Egyetemen diplomázott, Termelésmenedzsment – logisztika, valamint Területfejlesztés – környezetvédelem szakirányokon. Már munka mellett szerezte meg a jogi szakokleveles közgazdász képesítést az ELTE jogi karán. Az egyetem befejezését követően hazaköltözött Oszkóba, és Vasváron, a Reginnov Tanácsadó Kft.-nél kezdett el dolgozni, amely országosan is az egyik első térségfejlesztéssel foglalkozó szervezet volt. 2003-ban megalapították a Promen Tanácsadó Kft.-t, elsődlegesen azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a környező térségek társadalmi- gazdasági folyamatainak fejlesztésében, a helyi közösségek által kitűzött célok elérésében. A cég kiemelt tanácsadási területei a vállalkozásfejlesztés, turizmusfejlesztés, a közösségi- és humán szektort érintő programok megvalósítása volt. 2005-ben egyik kezdeményezője volt a Pannon Helyi Termék Klaszter létrehozásának, ahol a helyi termelők szakmai segítése-, együttműködő hálózatba szervezése-, értékesítési lehetőségeik bővítése volt az elsődleges cél. A klaszter keretei között az elmúlt évtizedben számos kezdeményezés indult el termelői piacok létrehozására-, közösségi gyümölcsfeldolgozók működtetésére-, új helyi termékek fejlesztésére, gasztronómiai együttműködések erősítésére vonatkozóan. Mindvégig fontos volt számára szülőfaluja Oszkó és a Vasi Hegyhát fejlesztését célzó programok megvalósítása, melyeket többségében a Hegypásztor Kör bázisán sikerült elindítani. Ezek közül talán a legismertebbek a népi építészeti értékek közösségi megőrzésére, a szőlőhegyi kultúra és gazdálkodás újrateremtésére szerveződő kezdeményezések. Szakmai munkája során kiemelt kérdés számára, hogy miként lehet alapvetően helyi erőforrásokra és értékekre alapozva, a helyi közösség aktivitására építő, gazdaságilag is fenntartható vidékfejlesztési folyamatokat elindítani. 2011-16 között tagja volt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségének. Ezekben az években országos szinten is lehetősége volt rálátni a vidéken élő és a vidék fejlődéséért dolgozó közösségek munkájára. Meggyőződésévé vált, hogy a vidék felemelkedése érdekében rövidtávon a legtöbbet az együttműködési készségek és lehetőségek erősítése révén tehetünk. A jövőben is azért szeretne dolgozni, hogy a térségük felemelkedésén helyben tevékenykedő közösségek információt, szakmai- és anyagi segítséget kapjanak a hálózaton keresztül, és olyan együttműködő partnerségek jöjjenek létre, amelyek hosszú távú szakmai programok megfogalmazásával és megvalósításával segítik a vidéken élők boldogulását.

 

Ötvös Bálint, Szin település polgármestere

Ötvös Bálint

Sajószentpéteren született 1958-ban. A miskolci 1. számú Ipari Szakközépiskolában végezett gépjármű technikai szakon. Nős, két gyermek édesapja. Lánya Kornélia pedagógusként dolgozik a helyi általános iskolában, fia Bálint pedig agrármérnökként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságán. Családjával mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak községükben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény varostól 30 km távolságra lévő Szin községben, egy halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülésen dolgozik polgármesterként 1994. december 11. napjától mind a mai napig. Települési vezetőként különböző önkormányzati társulások feladatában vesz részt aktívan. Ezeken keresztül még jobban megismerte a települések mikrokörnyezetének állandósult problémáit, amely leginkább a munkanélküliségben csúcsosodnak ki. Térségük fejlesztése érdekében a település vezetésén túl a Galyasági Településszövetség elnökségi tagjaként is aktívan dolgozik. Az AVOP LEADER + pályázati lehetőség megragadásával kivételes lehetőségük adódott az aprófalvas települések emberléptékű támogatásának lebonyolítására. A 2007-2014-es időszak vidékfejlesztési lehetőségeinek hatékony megvalósítása érdekében Szin település és a környező 8-10 falu képviseletében folyamatos szakmai kapcsolatban állt a Borsod-Torna-Gömör Egyesülettel, mint a vidékfejlesztései EMVA és LEADER forrásokat koordináló közreműködő munkaszervezetével. A 2014-2020-as költségvetési időszak tervezésének előkészítésében a mikrokörzet falvainak problémáira kiutat adható javaslataival igyekezett segíteni annak érdekében, hogy a Vidékfejlesztési Program által nyújtott támogatási lehetőségeket minél hatékonyabban fel lehessen használni. Bízik abban, hogy a 22 éves szakmai tapasztalatával aktívan segíthet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat céljait a vidék felzárkóztatása valamint a támogatások eredményes felhasználása érdekében.

 

Rittlinger József, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnöke

duna-67290-125611001966-ban született Mohácson, földműves katolikus családban. Tanulmányait a Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte, ahol érettségit és technikusi végzettséget i szerzett. Vadászatvezetői és vadgazdálkodási technikusi végzettséggel is rendelkezik. Első munkahelye a sombereki Mezőgazdasági Szövetkezet, majd Rt., később Zrt. volt 1992-ig. Még abban az évben mezőgazdasági vállalkozó lett, majd 1999-ben családi gazdaságot alapított, melyet folyamatosan bővít. 110 hektáron gazdálkodik, fő profilja a növénytermesztés. 1991-ben nősült, 2 gyermek édesapja, Sombereken él és gazdálkodik családjával. Mindkét gyermekével is ezt a pályát és a vidéki életet szerettette meg. Kiemelt szívügye Somberek. Gazdaságával, odaadó munkájával szaktudásával példát mutat, tanácsot ad, segítséget nyújt, összefogja a helyi gazdákat. Somberek külterületén kialakította családi gazdaságuk központját. A Magyarok Kenyere program program példáján, létrehozta a Sombereki liszt programot. Hobbija a vadászat, a sombereki Csele völgye Vadásztársaság vadászmestere. A Sombereki tűzoltó egyesület parancsnoka. Tagként dolgozik a MAGOSZ országos elnökségében. 2001 óta a Somberek és Környéke Gazdakör elnöke. 2012 és 2013 között a Baranya Megyei Területi Agrárkamara megbízott elnöke. 2013-tól pedig a Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Igazgatóságának megyei elnöke.

 

Tellér Gyula, szociológus

Tellér Gyula 1934-ben született. Gyermekkorát 10 éves koráig falun, Balatonlellén töltötte. Elsőként a Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát 1955-ben magyar irodalom és nyelv tanárként. Általános iskolai tanári pályáját két Esztergom megyei faluban, Kesztölcön és Tokodaltárón kezdte. Iskolai munkája mellett irodalmi műveket – regényeket, drámákat, verseket – fordított több nyelvből (angol, német, francia, orosz, latin). Fordításaiért és irodalmi munkájáért számos kitüntetést kapott (pl. József Attila-díj). Tizenegy év irodalomtanítás után szociológus lett a Szövetkezeti Kutatóintézetben. Itt a magyarországi szövetkezetek történetével, jogával, gazdaságtanával, szociológiájával foglalkozott, mint tudományos munkatárs, tudományos tanácsadó, majd az intézet igazgatója. Számos cikk és könyv szerzője volt. 1985-ben az intézet megbízásából megszervezte a Franciaországban működő Nemzetközi Szövetkezeti Egyetem (UCI = Université Cooperative Internationale) főleg a magyar vidékkel és mezőgazdasággal foglalkozó ülésszakát. Kandidátusi disszertációját 1991-ben írta meg. Az első szabad parlamentben 1990-től képviselő volt a szabaddemokrata frakcióban. Az első szabad parlamenti ciklusban a Gazdasági Bizottság tagjaként szövetkezeti szakértőként intenzíven részt vett az 1992-es szövetkezeti és szövetkezeti átalakulási törvény vitáiban és elkészítésében. 1994-ben kilépett az SZDSZ-ből, azóta a Fidesz támogatója. Több ifjúdemokrata választási program társszerzője volt, és részt vett a Fidesz 1996-os választási programjának előkészítésében is. A FAO felkérésére tanulmányt készített (benne számos esetleírással) a szocialista szövetkezetek tőkés szövetkezetté való átalakulásáról. 1996-tól 1998-ig a közszolgálati televíziót irányító grémium tagja volt. 1998-tól az első Orbán-kormány miniszterelnöki hivatalában a politikai elemző főosztályt vezette. 2000-ben elnyerte a Polgári Érdemrendet (’Középkereszt’) és ugyanebben az évben részt vett a családi gazdaságok jogi szabályozásának munkálataiban is. 2005-2006-ban részt vett egy új médiatörvény kidolgozásában, benne a falusi és városi médiumoknak szabályozási megoldásaival. 2006 és 2010 között ismét képviselőként és a kulturális és sajtó bizottság tagjaként dolgozott. 2010-től a miniszterelnök főtanácsadója. 2014-től a Tankönyvtanács tagja volt, amiről 2016-ban mondott le. 2015-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.