2019 május 25 - szombat

Elnökség

Elnök: Sáringer-Kenyeres Tamás

Sokszínű életpályája során mindvégig szoros kapcsolatban állt a vidékkel, a kisvárosi, falusi, tanyasi emberekkel. Ismeri és megérti a mai Magyarország, úgynevezett vidéki életének szépségeit és problémáit egyaránt. Hiszi, hogy mint magát is vidékinek valló polgár nem kaphatott volna szebb feladatot, mint az általa szeretett és megbecsült, magyar vidék fejlődésének segítését. 1961-ben született Keszthelyen, katolikus család harmadik gyermekeként. Szülővárosában végzett tanulmányainak befejezését követően, a képzettségének megfelelően, mint agrármérnök Tolna megyében helyezkedett el. Munkáját ekkor egy állami gazdaság tanyasi kerületének központjában végezte, ahol feleségével és leánygyermekével élt. Néhány év után egy Somogy megyei termelő szövetkezetben kapott munkát, falusi szolgálati lakással. Itt született meg első fiúgyermeke. Tanulmányait tovább folytatta, megszerezve a növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöki másoddiplomát. Egy nyilatkozatában azt mondta „Azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy életünk legboldogabb időszakát tanyán és falun, a vidéki emberek közt éltük – sokukkal máig tartó barátságot kötöttünk”. A kilencvenes évek elejére az átalakuló mezőgazdaságban, nem volt könnyű vidéken alkalmazottként élni, ezért változtatott. Egy multinacionális világcég megkeresését elfogadva, mint növényvédelmi és agrokémiai szakmérnököt alkalmazták területi képviselő munkakörben. A DuPont de Nemour Ltd-nél nyolc évet töltött, sok munkával és még több tanulással. Elsődleges feladata a mezőgazdasági termelők és kereskedőkkel való kapcsolattartás, a vidék változásainak követése volt. Időközben megszületett második fiúgyermeke – immáron Keszthelyen. Az ezredforduló vállalkozóként érte, a szakterületéhez kapcsolódóan növényvédő-szerek forgalmazását és növényvédelmi tanácsadást végzett. Mint családi vállalkozó kapcsolódott be és vette át édesapjától, Dr. Sáringer Gyula akadémikustól, a már évek óta vele közösen folytatott, szúnyog-gyérítésekhez kapcsolódó fejlesztési és szakértési tevékenységet – amit a mai napig nagy lelkesedéssel folytat. Munkája mellett a közéletnek is aktív szereplője, számos civil szervezetnek tagja és alapítója, működésük aktív résztvevője ma is. Legnagyobb szakmai és emberi elismerésnek tekinti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara két cikluson át betöltött Zala megyei elnökségét. Mindezen munkákkal párhuzamosan az önkormányzati életben is aktív volt, több tisztséget töltött be a Zala Megyei Önkormányzatnál, mint Kereszténydemokrata Néppárti képviselő. 2010-ben Zala megyéből listás képviselőként került a parlamentbe, aholnégy szép, érdekes és kihívásokkal teli évet töltött el. Tagja volt a Mezőgazdasági bizottságnak, számos más törvény mellett aktívan részt vett a Földforgalmi törvény megalkotásában. Az Európai Ügyek- és a Szociális bizottságnak tagja, valamint az Élelmiszerbiztonsági albizottságnak elnöke volt. A 2014-es választások után a szakmájából adódóan a hozzá közel álló mezőgazdasági, és vidékfejlesztési tevékenységi körökben ajánlotta fel segítségét. 2015. január 1-től az MNVH elnöki pozícióját tölti be. Ennek kapcsán céljai közt jelölte meg az MNVH által létrehozott értékek megőrzését, méltó módon történő továbbvitelét. A jelenleg működő MNVH korábbi tevékenysége – a kitűnő elődök vezetésével – elérte a célját, szervezete kialakult. A megyei referensi hálózat létrejött és erősíti a szervezet helyi tevékenységét tizenkilenc megyében. Az Elnökség összetétele és szaktudása is garancia a szerteágazó vidékfejlesztési tevékenységek szakszerű szervezésére és irányítására. Az új elnök további célként nevezte meg a szervezet tevékenységének „finomhangolását”, melynek célja a felgyorsult világ kihívásaira adott időben történő reagálás, a felmerülő kérdésekre történő megfelelő válaszadás a vidék felemelkedése érdekében. Megismerve a vidéken élők fejlődés iránti igényét, törekvéseit, tudja, hogy gyorsan és hatékonyan kell az információkat továbbítani, a döntéshozók felé, megteremtve a továbbítás közvetlen vagy közvetett lehetőségét. Vallja, hogy „ha a szándékok a megfelelő időben találkoznak, akkor létrejöhetnek a mindenki számára kielégítő kompromisszumok, a legjobb megoldások”. Sáringer-Kenyeres Tamás szerint „A magyar vidék felemelkedése és újra vonzóvá tétele a ma feladata, gyorsan és hatékonyan kell cselekedni, nincs vesztegetni való idő”

Dr. Estók János

Estók János történész, egyetemi oktató, főigazgató. 1958-ban született Budapesten. Legmagasabb iskolai végzettsége: egyetem. Tudományos fokozata: doktori fokozat (PhD).

Tanulmányai, tudományos minősítése: középiskolai tanulmányait Szegeden a Tömörkény István Gimnáziumban és Budapesten a Németh László Gimnáziumban folytatta. 1984-ben kitüntetéses oklevelet szerezve végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK történelem szakát. Egyetemi szakdolgozatát A mezőgazdasági eszköz- és gépgyártás Magyarországon a XIX. században címmel Szabad György akadémikusnál védte meg. Egyetemi doktori címet (dr. univ.) új- és legújabb kori magyar történelemből 1991-ben szerzett „summa cum laude” minősítéssel, Orosz István akadémikus témavezetésével. Doktori fokozatát 1995-ben „summa cum laude” minősítéssel szerezte meg. A magyar mezőgazdasági gépgyártás története 1944-ig című értekezése könyv alakban is megjelent, amely azóta is az egyetlen a tárgykörben készült tudományos monográfia. Szakterülete: a mezőgazdasági termelés, üzemszervezet, technika és technológia története; az agrártársadalom, a feldolgozóipar története. Jelenleg is oktat az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén, több tantárgy tantárgyfelelőse. Órákat ad az ELTE BTK Történeti Intézete más tanszékein. 2017-től az ELTE doktori iskolájának tagja.

2012-ben elvégezte a magasabb vezetői megbízáshoz szükséges vezetői ismereteket nyújtó akkreditált képzést. Elvégezte a felsővezetői gazdasági képzés I. (2016) és II. (2018) szintjét.

Publikációk, tudományszervezés: több önálló kötete, könyvfejezetete és számos tanulmánya jelent meg. Egyetemi tankönyve (Magyarország története 1849–1914 c.) és tudományos munkája több magyarországi egyetemen vizsgákhoz ajánlott mű. Tanulmányai mellett több Magyarország 19. és 20. századi történetéről készült összefoglaló munkában (például: Magyar Kódex; Világhíres magyarok) működött közre. Az általa szerkesztett és részben írt kötetek közé tartozik az Agrárvilág Magyarországon 1848‑2004 (angol nyelvű változata: History of Hungarian Agriculture and Rural Life) c. agrártörténeti összefoglalás. A falusi és a városi népesség művelődéstörténetéről írott Élet falun és városon című összefoglaló munkája 2015-ben jelent meg. Fontosabb agrártörténeti konferencia- és műhelyvita-szervezései: Az agrárkérdés Magyarországon (és Közép-Európában) napjainkban; Károlyi Sándor és kora; A magyar agrártudomány és a világélelmezés; Emlékülés az 1945. évi fölosztás 60. évfordulója alkalmából; Fordulópontok az agrárpolitikában.Rendszeresen végez ismeretterjesztő munkát. Televíziós műsorok fölkért tudományos előadója, szakértője, köztük a Gazdálkodók az európai utakon c. hatrészes sorozatnak (Duna Tv). Több, az agráriumot érintő kiállítás rendezése, kiállítási forgatókönyv írása, lektorálása kapcsolódik hozzá. A budapesti Millenáris Parkban 2002-ben megnyílt Álmok álmodói. Világraszóló magyarok c. kiállítás agrárium témakörének kidolgozója, vezető szakértője.

Pályájának alakulása: 1984 és 1986 között a budapesti Németh László Gimnáziumban tanított történelmet, magyar nyelvet és irodalmat. A Budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán oktatott: 1986: főiskolai tanársegéd, 1991: főiskolai adjunktus, 1995: főiskolai docens, 1997: főiskolai tanár. 2003-tól az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén oktat agrártörténetet.

2003. januárjától a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos titkára. Szervezésében indult újra a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok c. sorozat, amely gondozásában három kismonográfiát adott közre. Kezdeményezte A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai c. kiadvány elindítását, annak szerkesztője, és egyik kidolgozója a tárgykatalógus egységes követelményrendszerének. 2009-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese, 2014. szeptember 15-től kinevezett főigazgató. A nemzetközi tudományos kapcsolatépítés jegyében intézményi szinten csatlakozott 2015-ben az European Rural History Organisation (EURHO) szervezethez. Jó szakmai kapcsolatot ápol a határon kívüli magyar egyetemekkel, intézetekkel és kutatókkal.

Fontosabb szakmai tagságai, funkciói, kitüntetései: 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete tagja. 1996-ban lett a Magyar Agrártörténeti Társaság elnökségi tagja, majd titkára. 1998–2007: az OKTV történelmi versenybizottság tagja. 2002-től az egységes történelem (gazdasági) felvételi tétel-összeállító bizottság tagja. Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológia Bizottság tagja, 2003–2008 között tikára, 2014-óta alelnöke. 2007 óta szerkesztője, 2018. novembere óta főszerkesztője az MTA IV. Agrártudományok Osztálya tudományos folyóiratának, az Agrártörténelmi Szemlének. 2004 óta főszerkesztője A Mezőgazdasági Múzeum Közleményeinek, 2005 óta a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányoknak és A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusainak. 2014 óta alapító főszerkesztője és az agrártörténelmi évfordulók felelőse a Nemzeti Évfordulóink című sorozatnak. 2013-tól a Hungarikum Bizottság Agrár- és Élelmiszergazdasági Szakbizottsága tagja. 2015 és 2016 között a Széchenyi Emlékbizottság tagja. 2018 óta a budapesti Városliget kulturális intézményeit összefogó egyesület, a Ligetköztársaság elnökségi tagja. 2016–2018 felügyelő-bizottsági tagja, 2018 óta elnökségi tagja az Országos Közgyűjtemények Szövetségének. 2008-ban lakóhelye, Budapest 4. kerülete kulturális, tudományos és közművelődési színvonalának öregbítéséért Újpest Díszpolgárává választották.

Dr. Horváth Zsolt

1969. március 29-én született Veszprémben. A Szentkirályszabadjai Általános Iskolában tanult, 1987-ben a veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában számvitel-gazdálkodási szakon érettségizett. 1996-ban szerezte meg első diplomáját a Testnevelési Főiskola sportmenedzseri szakán. 1997–2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karának hallgatója, és tanulmányai végeztével jogi doktorként diplomázott. 2004-ben, kétéves posztgraduális képzést követően ugyanitt Európa jogi szakjogászi kiegészítő diplomát kapott. 2006-ban közbeszerzési referensi oklevelet szerzett.

2005 áprilisától a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagja, 2006 októberétől vállal részt a Nemzeti Fórum Egyesület munkájában. Alapító tagja a Védegylet Veszprémért Egyesületnek. 2007-től kuratóriumi elnöke a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítványnak.

2006 és 2014 között országgyűlési képviselő. 2010 és 2014 között a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja, 2013 és 2014 között a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke.

Országgyűlési képviselőként részt vett a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény előkészítésében, később a megvalósításában is. A későbbiek során ez meghatározó lett a munkájában és a vállalt feladataiban is. 2016-tól a Hungarikum Bizottság megbízásából az értéktárak kialakításáért felelős koordinátori szerepet töltött be. Nagy szerepe volt abban, hogy immár több mint 1000 értéktár működik a Kárpát-medencében. Előadásokat tartott a témában különböző rendezvényeken és szakmai fórumokon. Több, ilyen témájú kiadvány és könyv írója, szerkesztője, sorozatszerkesztője. Az ő nevéhez fűződik a „Szeresd a magyart” mozgalom elindítása, amelynek legfontosabb feladata a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom szélesítése és népszerűsítése volt.

A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány munkatársaként is a hungarikum mozgalom további bővítésén dolgozik. Részt vett az általános iskolások számára kiírt hungarikum vetélkedő előkészítésében, szervezésében, a tematika kidolgozásában és az esemény lebonyolításában. 2015 és 2019 között 4 értékfeltáró kollégium szervezője, amely során a Felvidéken,  a komáromi, a  martosi és a zoboraljai, valamint Magyarországon a vasvári Értékfeltáró Kollégiumok munkáját irányította.

Ő indította útjára a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat kialakítását. Immár –több együttműködő szervezetnek köszönhetően- több mint 600 fiatal, általános és középiskolás valamint fiatal felnőtt ismerkedett meg a hungarikum mozgalom alapjaival és vett részt települési értékfeltárásban, települési értéktárak kialakításában.

Könyvek, kiadványok, melyek dr. Horváth Zsolt nevéhez fűződnek:

  • Az igazat nem hamisítom, a hamisat nem igazítom” dokumentumkötet szerkesztője dr. Horváth Balázsról (2007)
  • A Veszprém megyei hungarikum mozgalom értékeit bemutató könyvek szerkesztője. Eddig megjelent kiadványok: Hagyományok, értékek, hungarikumok Veszprém megyében (2010), Lovak, lovasok – lovas értékek és hagyományok Veszprém megyében (2011), Ízek, illatok, receptek – a vidék éléskamrája (2013) Hagyományok, magyar értékek és hungarikumok Veszprém megyében (2014)
  • „Minden közösségnek vannak értékei” című módszertani kiadván szerkesztője
  • ’Legyél Te is értékőr” címmel módszertani DVD készítője a fiatalok szerepvállalásáról a hungarikum mozgalomban
  • ’Szeresd a magyart” című magazin szerkesztője (2014-2015)
  • „Fiatalokkal az értékek nyomában” címmel 15 részes filmsorozat szerkesztője (2015)
  • „Minden értéknek legyen közössége” című kiadvány szerkesztője (2018)

 

Dr. Pető Péter

1970-ben született Mosonmagyaróváron, jelenleg is itt él feleségével és kisfiával. Szülővárosában végezte általános és középiskoláit, így már gyerekkorát is meghatározta a kisvárosi léthez kötődés, valamint a térség, főként a Szigetköz szeretete. 1994-ben szerzett Állam és Jogtudományi diplomát, Pécsen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Ezt követően ügyvédjelöltként dolgozott, majd a sikeres jogi szakvizsgát követően 1997-től 2014 novemberéig ügyvédi praxist folytatott.
Ügyvédi kamarai tagságát köztisztsége fennálltáig szünetelteti.

Nemzeti elkötelezettségű lokálpatriótaként kapcsolódott be városa és térsége közéletébe.
2006-tól 2014-ig Mosonmagyaróvár város képviselőtestületének tagja, 2010-től a Gazdasági Bizottság elnöke és a város idegenforgalmi tanácsnoka. Ezzel párhuzamosan, egymást követően több önkormányzati tulajdonú cég felügyelő bizottságának elnöke. 2011-től a Mosonmagyaróvári Önkormányzati Szennyvíztisztítási Társulás elnökeként irányítja a mosonmagyaróvári szennyvíztisztító felújítását és intenzifikálását, ekként is elősegítve a Szigetköz környezeti terhelésének csökkentését.

2014 októberétől a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnökeként tevékenykedik,
2014 novemberében a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnökévé választották.
A „tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” (Széchenyi) jelmondata alapján tevékenykedő Megyei Értéktár Bizottság munkájával országos elismerést szerez, és nemzeti értékeinket a jelenben hozzáadott értékkel, így rendezvényeken, termékvédjegyeken, stb. keresztül kívánja a jelenen keresztül átmenteni a jövőbe. A nemzeti értékgyűjtő, megőrző tevékenység során kiemelt hangsúlyt fektet a kamarák, társadalmi szervezetek, felső és középfokú oktatási intézmények bevonását a feladatba.

2015-től a szigetközi natúrparki kezdeményezés koordinátora, majd 2018-tól a címbirtokosságot nyert Szigetköz Natúrpark kezelőszervének elnöke. Összhang a tájban. A természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája. Ennek az elősegítését tűzte ki a natúrpark céljául.

Az Észak-dunántúli Vízgazdálkodási Tanács, valamint az ÉDUVIZIG Szigetközi Üzemelési Bizottság tagja.

Mintegy másfél évtizede foglalkozik turizmus fejlesztéssel, először Mosonmagyaróvár kistérségben, majd 2009-től a megye első Szigetközben létrejövő turisztikai desztinációs management szervezet, a Szigetköz Turizmusáért Egyesület megszervezője, majd elnöke, jelenleg titkára. Közreműködött korábban és jelenleg is részt vesz számos belföldi, és határon átnyúló turisztikai projekt végrehajtásában.

Szabadidejében családjával szeret kirándulni szerte a Kárpát-medencében, és ha jut ideje szívesen kerékpározik, vagy vízitúrázik.

Közéleti tevékenységét kezdetektől a Fidesz-KDNP szövetség tagjaként végzi, emellett a
Nemzeti Fórum Egyesület Győr-Moson-Sopron Megyei elnöke. Tevékenysége során a bethleni gondolat vezérli „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

Juhász Rudolf

Az Agrárminisztérium munkatársa. Okleveles gazdasági mérnök. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán szerezte diplomáját 1996-ban. 2002 óta rendelkezik közbeszerzés szakértői végzettséggel.

2015 óta számos hazai és uniós projekt megvalósításában, kommunikációjában vett már részt. A Mogyoród Településüzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft, felügyelőbizottságának tagja.

 

Dr. Kőrösmezei Csaba

Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

Végzettség
2017 Master of Business Administration (MBA), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2002 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, közgazdász szakoklevél
1996 József Attila Tudományegyetem, jogász
1994 European Studies, University of Bradford, Anglia
1989 Piarista Gimnázium, Kecskemét
Munkahelyek
2018- Agrárminisztérium, helyettes államtitkár
2010-2018 Nemzetgazdasági Minisztérium, Pénzügyminisztérium, főosztályvezető
2001-2010 Pénzügyminisztérium, osztályvezető, szakmai főtanácsadó
1999-2001 Agrárintervenciós Központ, osztályvezető
1996-1999 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, kodifikációs előadó
1989-1991 Bács-Kiskun Megyei Bíróság, írnok
Publikációk, szakmai tevékenység
2005 A vidék helyzete, tanulmány, Kovách Imre – Tóth Péter – Farkas András – Kőrösmezei Csaba – Pintér János, Agrár Európa Tanácsadó Iroda, Budapest, 40.o.
1999- tantárgyfelelős egyetemi előadó, Széchenyi Egyetem, Mosonmagyaróvár
1998 A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályok tervezete, cikk, Agrárágazati Határozatok, Állásfoglalások, Jogszabályok.
1996 Növényvédelem c. folyóirat különszáma – Az Európai Unió és Magyarország agrárjogának közelítése, Növényegészségügy és növényvédelem.
Elismerések
2014 Lónyai Díj, Nemzetgazdasági Minisztérium
2007 Miniszteri Elismerő Oklevél, Pénzügyminisztérium
2006 címzetes egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem

Lehel László

1948-ban született Szekszárdon. Gyermekkorát a Tolna megyei Tengelicen töltötte, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. Korán megismerkedett a gazdálkodással, hiszen lelkész édesapja a szűk esztendőkben a hivatása mellett is gazdálkodott a család megélhetését biztosítva, majd a helyi gazdák termékértékesítését segítve hangyaszövetkezetet hozott létre, valamint gyümölcsszárítót üzemeltetett.

Ezek az első benyomások és tapasztalatok továbbkísérték életét Szombathelyen is, ahol nevelkedett és érettségizett. A gazdálkodásban, kertészkedésben való személyes részvétel nemcsak a mindennapokban, hanem a nyári munkákban is megjelent és része maradt életének.

Evangélikus teológiai akadémiát végzett, az ELTE BTK-n szociológiai kiegészítő tanulmányokat folytatott, majd Németországban és Franciaországban bővítette ismereteit. Később olyan kistelepüléseken szolgált, ahol fontos feladata volt a közösség megtartó erejének az erősítése, a vidék életben tartása.

1991-es alapítása óta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet élén áll, mely az egyházak összefogásának köszönhetően mára nemzetközileg ismert segélyszervezetté vált. A humanitárius segítségnyújtás mellett különböző fejlesztési feladatokkal is foglalkozik, így elnök-igazgatóként külföldön és idehaza is számos mezőgazdasági projekt megvalósulását irányította: fóliasátrak telepítése, gazdálkodás segítése, kisebb öntözési projektek, falvak fenntarthatóságának erősítése megújuló energiával. A Segélyszervezet egyik kiemelt célja a legelmaradottabb térségekben élők boldogulását segíteni, életkörülményeiket javítani. Az utóbbi évek egyik ilyen kiemelt fejlesztése a kastélyosdombói szociális mintaprojekt, mely a falu megtartó erejét erősíti úgy, hogy háztáji gazdálkodásra, állattenyésztésre tanítják a környékbeli családokat. Segítik és követik a munkájukat éveken át. A projekt innovatív eleme a hazai komlótermesztés újjáélesztése, melyen munkatársaival együtt fáradozik.

Luzsi József

1978-ban végzett az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában. 1980-ban erdőgazdálkodási-, szaktechnikusi képesítést, kitűnő bizonyítványt szerzett.

1978-tól a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el. Először gépi irányítóként, majd az ÖSA fakitermelő gépsor vezetője volt. Akkoriban ez egy rendkívül új és magyar előzmény nélküli csúcstechnika bevezetését és gazdaságos üzemeltetését jelentette. Az általa irányított gépsor hatékonysági mutatói jobbak voltak a Svédországban mérteknél. Ezt követően – a katonai szolgálat letöltése után – Jászberényben volt kerületvezető erdész, majd bekerült az Erdőgazdaság központjába, ahol a szolnoki kerület főerdésze lett. Itt tanulta meg az ártéri erdőgazdálkodás minden elemét. Részt vett az erdőgazdaság vállalkozói átszervezésében, technológiai, szerkezeti átalakításában. Az általa bevezetett új nyárklónok, a nagyterületű erdőtelepítések, a kiváló minőségű, tartamosan kezelt erdők dicsérik ma is munkáját. Később megbízott fahasználati műszaki vezető lett. Ekkor egész Szolnok megye 32 ezer hektár erdejének fahasználati munkáit irányította. Ez évente mintegy 25 ezer m3-es fakitermelési volument jelentett. Ennek irányítása, a kitermelt faanyag értékesítése, több ezer m3-nyi kiegészítő tétel felvásárlása is munkakörébe tartozott.

1995-től a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban. Megalapította az Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot, amelynek tulajdonosa és elnöke, ahol kárpótolt és nevesített erdőterületek kerültek az EBT gazdálkodása alá. Jelenleg az általuk, az erdészeti integráció keretében birtokolt és szakirányított erdők területe meghaladja a 1600 hektárt. Emellett 1998-től az EXTENZ Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. A cég főprofilja faanyag kereskedelem és pályázati és szakirányítási tevékenység.

Mezőgazdasági területeken nagyterületű erdősítések kivitelezésével foglalkozik. Az összes erdőfelújítás és erdőtelepítés területe a közvetlen kivitelezésben eléri a 100 hektárt, a szakirányított területeken további 300-350 ha/év. Ezeknek jelentős része természet közeli, őshonos fafajból álló erdő, amelyek a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően a közcélok és az utókor számára hoztak létre. A mindig szakszerűen és a törvényi keretek betartásával létrehozott erdők minősége erdőgazdálkodói munkáját minősíti.

Az Agro-telek Kft. keretében, mint tulajdonos, mezőgazdasági tevékenységet is folytat, ami főként a hagyományos szántóföldi növények (búza, árpa, napraforgó, kukorica) termesztésére terjed ki.

A jövőben saját és érdekeltségébe tartozó vállalkozásaiból egy összevont, tőkeerős gazdasági társaság létrehozását tervezi.

Rendszeresen közreműködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdő gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdő gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor. 2007-től szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ, erdészeti szakirányító.

2001-től a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól a MEGOSZ elnöke. 2017-től Tiszteletbeli elnök. A Szövetség elnökségének eddig eltelt időszaka alatt töretlenül fejlődött. Taglétszáma megduplázódott, érdekérvényesítő ereje, nemzetközi és hazai ismertsége és elismertsége ugrásszerűen megnőtt, a magyar magánerdő-gazdálkodás meghatározó szervezetévé vált. Elnöksége alatt közel 200 ezer hektár új erdő létesült az országban. Részt vett a magánerdő EU –s csatlakozás utáni támogatási rendszerének kidolgozásában, a vidékfejlesztés erdészeti jogcímei kapcsán. Számtalan törvénytervezet és rendelet véleményezésében működött közre. Tagja volt az Országos Agrárgazdasági Tanácsnak és az Országos Erdő Tanácsnak. Tagja továbbá az Országos Erdészeti Egyesületnek, ÚMVP Monitoring Bizottságának és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, ahol mint  Országos  Vidékfejlesztésért felelős alelnök tevékenykedik. Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdőgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezőgazdaságnak, a magyar vidék arculatának.

Elismerések: A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, Pro Silva Hungariae díj, Alföldi Erdőkért Emlékérem, Rimler Pál emlékérem.

Mint vidéken nevelkedett, ott dolgozó ember hitvallása, hogy az élhető vidéket nem elhagyják az emberek, hanem visszatérnek oda. A rendezett vidék pedig rendezett ember szül.

Majthényi Tamás

Halászi Község polgármestere.

Tanulmányai: 1975-1983 Halászi Általános Iskola 1983-1987 Bercsényi Miklós Gimnázium Győr 1987-1989 Berzsenyi Dániel Tanárképző főiskola Szombathely, történelem és Népművelés szak. További képesítései: Vendéglátóipari üzletvezető, Számítógép kezelői és felhasználói képesítés, Pályázatíró referens, Felsőfokú marketingmenedzser, Német projektmenedzsment képesítés.

Tanulmányai befejezése után sorkatonai szolgálatot teljesít 1988 és 1989 között. Első munkahelye az állami biztosítónál volt, mint üzletkötő. Majd 1991-től 2000-ig a vendéglátásban tevékenykedik, a Halászi Kisduna Vendéglőben 2000 és 2002 között a Halászi Takarékszövetkezet kirendeltségi összekötő. 2002-től napjainkig Halászi Község polgármestere, Halászi Sportegyesület elnökségi tagja. Jól beszél németül és szlovákul. A katonai évek, amelyek inkább csak utólag szépülnek meg, mégiscsak emlékezetesek maradtak számára. A díszzászlóaljban szolgált és sok rangos eseményen adtak díszőrséget.

A munkásságát tekintve mindig helyben élt és dolgozott mindenkit ismer településén. Tisztában van az emberek gondjaival, de ugyanúgy osztozik örömükben. Mindig arra törekedett, hogy dinamikussá tegye a község életét és hogy innovatívan tudják kihasználni az uniós pályázatok adta lehetőségeket. Amikor sikerült valami fontosat véghez vinni, mint például az Egészségház az új iskola, a sportpályák, az új Mosoni-híd, Bölcsőde, stb. az mindig építő és felemelő érzés volt számára. Amikor elképzeléseit sikerül megvalósítani, azonnal a következő feladaton gondolkodik és aktívan áll hozzá a megoldásokhoz.

Szívén viseli a vidékfejlesztését, a vidéki emberek, a magyarság sorsát a Kárpát medence területén.

Immáron tizenhét éve áll a falu élén és vezeti sikeresen Halászi Község hivatalát a Mosoni-Duna partján, Szigetköz kapujában.

Obreczán Ferenc

A versegi általános iskola elvégzése után az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban folytatta tanulmányait,1968-ban érettségizett. Egészségi állapota miatt tanulmányait félbe kellett szakítani.

1973-ban a versegi Törekvő, majd tsz egyesülése után Kartal-Versegi mezőgazdasági szövetkezetben, mint könyvelő kezdet el dolgozni.

1978-ban  felsőfokú Szállításszervezői képesítést szerzett.

1978-től szállításvezető-helyettesként dolgozott, a Kartal-Versegi, majd a négy falut összefogó „Kartali” mezőgazdasági szövetkezetben és tanulmányait folytatta. 1987-től 1992-ig szállításvezetőként dolgozott.

1991-ben a Versegi Földkiadó bizottság elnöke lett.

1996-tól 2010.-ig önkormányzati képviselő, 2003-tól 2010.-ig alpolgármester volt szülőfalujában ahol, Verseg élők  mindennapi életét  segítette.

2001-től a Pest Megyei Gazdakör Elnöke, 2004-töl 2018 szeptember 7.-ig Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, -MAGOSZ- Főtitkára. 2006-tól 4 éven keresztül a a Pest Megyei Közgyűlés tagja volt. 2010-töl 2014-ig Országgyűlési képviselő volt. 2010 évi választásokon a Fidesz KDNP -pártszövetség Pest megyei listáján. került be a parlamentbe, ahol négy szép, érdekes és kihívásokkal teli évet töltött el. Tagja volt a Mezőgazdasági bizottságnak, számos más törvény mellett, a gazdákat érdekeit védő MAGOSZ Főtitkárjaként aktívan részt vett a Földforgalmi törvény megalkotásában. 2011. februári plenáris ülésen a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről folyó általános vita során Magyarország –Svájchoz hasonló- GMO mentességének alkotmányba foglalását kezdeményezte, amely az alkotmányozás során bekerült az alaptörvénybe. 2011-ben megszervezte Evangélikus Törvényhozók Fórumát, a kormánypárti frakción belül, azzal a céllal, hogy Evangélikusként még jobban hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy kapcsolatokat építsenek ki a határon belüli és határon túli magyar evangélikusokkal. 2012-ben Aszódi Evangélikus Egyházközség presbiterének, 2015 -ben pedig az egyházközség felügyelőjének választották meg. 2012-töl országgyűlési Képviselőként aktívan tevékenykedett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara létrehozásában. A 2013 és 2017 évi Kamarai választásokon a Fővárosi és Pest megyei Kamara alelnökének és a Kamara Országos Küldöttének választottak.

„Mindig Önökkel, mindig Önökért”

Életének és munkának a célja, az egyszerű emberek, magyar vidék felemelkedése és újra vonzóvá tétele a gazdavilág segítése és szolgálata, európai értékrend alapján.

Ékes József

1994-től 2002-ig Ajka város alpolgármestere-polgármestere. Nevéhez fűződik Magyarország első inkubátorházának és harmadik ipari parkjának megálmodása és létrehozása. A Térségi Társulás, a Megyei Területfejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezője és alapító tagja.

1998-tól 2014-ig országgyűlési képviselő, három cikluson keresztül frakcióvezető-helyettes. 1300 parlamenti hozzászólás, közel 400 törvényjavaslat és módosító indítvány fűződik nevéhez. Részese volt az európai parlamenti választási törvény kialakításának. Kezdeményezője volt a génmódosított termékek magyarországi kitiltásának. Kezdeményezője és alapító tagja a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Tanácsának.

16 éven keresztül nemzetközi szervezetek magyarországi képviselője. A KEK és az EBESZ tagja, 12 éven keresztül az Európa Tanács képviselője, az Európai Parlament megfigyelői státuszú képviselője, majd európai parlamenti képviselő. Az Európai Parlamenten belül a magyar néppárti frakció frakcióvezető-helyettese. Kezdeményezője az innovatív és generikus gyógyszerek magyarországi mentességének öt évvel történő meghosszabbításának az európai parlamenti törvénykezésben.

Számos önkormányzati, megyei, állami és külföldi elismerés és kitüntetés birtokosa.

Konrád Istvánné

Elhivatott vidékfejlesztőként, parasztasszonyként élem az életem. Azon a kis településen, ahol születtem, ahonnan csak tanulmányaim végzése idejére távoztam. Óbarok az az a kis település ahol valóra válthattam álmaim, ahol a családom él és gazdálkodik, immáron 42 éve. Férjemmel kezdtük a gazdálkodást, birka legeltetés, tehén fejés, tejfeldolgozás, tojótyúk tartás. Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt a saját földjeinken termeltük meg, melyet ma már fiunk Gábor végez, – agrárvégzettséggel – mezőgazdasági vállalkozóként. Külön odafigyelést igényel, hogy minél kevesebb kemikáliát használjunk a növénytermesztés során, melyet a saját takarmánykeverőnkben saját receptúra alapján állítunk össze. Jelenleg 15 ezer tojótyúk tojik a Vázsony pusztai tanyánkon, melyet kizárólag kis üzletekben és piacokon forgalmazunk. Lányunk szintén ifjúgazda, Ő bérelt 20 ha dióültetvényen tevékenykedik, valamint 4 ha bodzaültetvény tulajdonosa. Az Óbarok Vázsony pusztai tanyánkon élünk mindhárom család, mert családunk elkötelezett mezőgazdász, családi gazdaságunk jövedelmezősége biztosítja a családok megélhetését.

Az én életem 2005-ben a Hősök terén levő Gazdademonstráció kapcsán komoly fordulatot vett. Három héten keresztül minden nap ott voltam a gazdákkal a téren, adminisztrációs munkákban segítettem, főztem és tartottam bennük a lelket, hogy nem hiába várjuk a változást, be kell következnie. Sajnos várakozásunk csalódásba torkolt, de ami hozadéka volt, az mindennél többet jelentett. Életre szóló barátságok szövődtek! Tagja, majd a Gazdaasszony Tagozat Elnöke voltam a MAGOSZ-nak. Ott született bennem az az elhatározás, hogy minden lehetséges energiával és eszközzel azért fogok dolgozni, hogy segíteni tudjam azokat a mezőgazdaságban tevékenykedő embereket, akik bokros teendőik közepette nem tudják elvégezni és kihasználni azokat a lehetőségeket, melyet a kormány biztosított az agrártárcán keresztül.

2010-ben megalakítottam Karcagon a Magyar Piac Szövetkezetet, 9 alapító taggal. Jelenleg 130 tagja van a szövetkezetnek.

Az eltelt évek alatt az ország területén sok helyen – Lengyeltóti, Bábolna, Budaörs, Alcsútdoboz, Budapest Kőbányán, XIII. ker. Virágpiacon, az akkori FVM árkádjai alatt a Vidék mustrát, Liget téren  – termelői piacokat nyitottam, melynek 90 %-a még a mai napon is üzemel. Célom volt a magyar földben megtermelt, magyar emberek által feldolgozott termékek rövid úton – költségterhek nélkül – jussanak el a fogyasztókhoz. Nyolc éven keresztül segítettem Dr. Fazekas Miniszter Úr munkáját. Élveztem, szerettem és sikeres voltam a kampányban a hétköznapi életben és a kapcsolatteremtésben. Mindig és mindenhol a gazdák érdekeit tartottam szem előtt. Teszem ezt ma is! Alapító tagja vagyok a „Legszebb Konyhakertek” szövetkezeti mozgalomnak,sok kiállításon vettem részt és képviseltem a magyar agráriumot. 2012-2013-ban Moszkvában az Aranyősz kiállításon kiváló díjat kapott a szövetkezet standja. Berlinben a Grüne Woche mezőgazdasági kiállításon két éven keresztül kiállítóként vettem részt.

A mai napig azon dolgozom, hogy a mezőgazdasági kistermelők munkája könnyebb legyen és keresem, hogy hol tudok segíteni, emellett kis falunk Alpolgármestere vagyok.

Célom, hogy figyeljünk oda és becsüljük meg azokat az embereket, akik a mindennapi betevőnkért dolgoznak, mert az agrárium húzóágazat és nincs szükség felismerhetetlen származású import élelmiszerekre a magyar emberek asztalán.

Huszár Attila

1978. július 3-án születtem Mosonmagyaróváron és jelenleg is itt élek feleségemmel és két gyermekemmel. Középiskolai tanulmányimat 1991-1996 között, a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium első német-magyar kéttannyelvű osztályában végeztem el. 2002-ben felsőfokú Marketing és reklám ügyintéző, illetve Marketing- és reklámmenedzser szakképesítéseket szereztem. Diplomámat 2010-ben, a Szent István Egyetem GTK Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézetében vállalkozásszervező szakon szereztem, EU projekt management és Vállalkozások menedzsmentje szakirányon. Német nyelvből felsőfokú nyelvvizsgám van, angolul középszinten beszélek.

1996-ban szüleim vállalkozásban kezdtem dolgozni. 1998-2002. között a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat ügyrendi bizottságának voltam tagja. 2003-2004. között a Leier Hungária Kft. magyarországi beruházási vezetőjeként tevékenykedtem. 2004-2013. között a Patent cégcsoport takarítási üzletág igazgatója voltam. 2013-tól önállósodva, családi vállalkozásban dolgozunk feleségemmel, többek között a turizmus, kereskedelem és szolgáltatás szektorokban.